2019. október 19., szombatMa Nándor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
2019.10.19. Nándor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Tényleg rosszabbul járnak a nem fideszes önkormányzatok?

Hirdetés

Tényleg rosszabbul járnak a nem fideszes önkormányzatok?

Kósa Lajos alig több, mint egy hete nyilatkozta, hogy a választásokat követően elsősorban azokkal a településekkel foglalkozna, ahol kormánypárti polgármesterjelöltek győztek. Egy évvel korábban, a 2018 elején tartott hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás apropóján ugyancsak Kósa Lajos (akkor még modern városok programot felügyelő tárca nélküli miniszterként) mondta, ha megválasztják Márky-Zay Péter függetlent jelöltet, akkor nem biztos, hogy ugyanúgy érkeznek a kormányzati források a városba, mint ezelőtt.

A KORMÁNY EGYRE NYÍLTABBAN VÁLLALJA, HOGY A TÁMOGATÁSI DÖNTÉSEKET JELENTŐS MÉRTÉKBEN MEGHATÁROZZA A POLITIKAI KÖTŐDÉS, A TELEPÜLÉS JÖVŐJE, FEJLESZTÉSEI A KIZÁRÓLAG A KORMÁNYZATTÓL FÜGGENEK.

Hirdetés

Amely függőség a 2010-es kormányváltást és központosítási lépéseket követően egyre nyilvánvalóbbá vált. Ennek következtében az önkormányzatok egyszerre váltak a kormányzati politika végrehajtóivá, illetve adott esetben annak kegyeltjeivé.

Kósa Lajos a Fidesz önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke sajtótájékoztatót tart Békéscsabán a Csabagyöngye Kulturális Központban 2019. szeptember 4-én. Mellette Zalai Mihály a Fidesz-KDNP Békés megyei listavezetője (j) és Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (b). Az ország 3177 önkormányzatából mintegy 1200 településen állított jeltöltet a Fidesz-KDNP ami az önkormányzatok számát tekintve 37 százalékos eredmény, de ezeken a településeken összesen 78 millióan laknak vagyis az ország lakosságának négyötöde olyan helyen él ahol lehet fideszes jelöltre szavazni.

Kósa Lajos a Fidesz önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke sajtótájékoztatót tart Békéscsabán a Csabagyöngye Kulturális Központban 2019. szeptember 4-én. Mellette Zalai Mihály a Fidesz-KDNP Békés megyei listavezetője (j) és Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (b). Az ország 3177 önkormányzatából mintegy 1200 településen állított jeltöltet a Fidesz-KDNP ami az önkormányzatok számát tekintve 37 százalékos eredmény, de ezeken a településeken összesen 78 millióan laknak vagyis az ország lakosságának négyötöde olyan helyen él ahol lehet fideszes jelöltre szavazni.

Fotó: Lehoczky Péter / MTI

Pedig az önkormányzatiság, a többszintű kormányzás létrejöttének célja épp ellenkező: az állampolgárok országosan eltérő igényeit célszerűbb helyi szinten, helyben választott vezetők útján ellátni, mivel a központi kormányzat jellemzően nem tud különbséget tenni a közszolgáltatások nyújtása során: mindenki ugyanahhoz a szolgáltatáshoz fér hozzá függetlenül attól, hogy arra nincs egyáltalán szüksége, vagy azokból többre lenne szüksége. Friss példa erre az USA esete, ahol egyes városokban keveslik a szövetségi kormány környezetvédelmi erőfeszítéséit, így egyre több helyi program indul.

A helyben választott vezetők a helyi igények kielégítésére alkalmasabbak, könnyebben elszámoltathatók, részben azért is, mert a helyi választásokon egy-egy szavazatnak nagyobb súlya van. Ennek azonban feltétele, hogy az önkormányzatok megfelelő jogszabályi hatáskörrel, illetve forrással rendelkezzenek. Utóbbinak garanciája az önkormányzatok saját adó- és díjbevételei, a szabad hitelfelvétel, vagy a szabadon felhasználható, transzparensen biztosított központi források.

E források szűkülése és a célhoz kötött források arányának növekedése szűkítik az önkormányzati autonómiát, egyre inkább végrehajtó szerepbe taszítva az önkormányzatokat. Ez ún. kollektív felelőtlenséghez vezethet: a helyi közszolgáltatások ellátásában megjelenő problémákért az állam az önkormányzatra mutogat, mondván ő a feladatért felelős, míg az önkormányzat az államra, hogy az nem biztosított elég forrást. Végső soron azonban az állampolgárok járnak rosszul (ahogy az történt például az iskolák államosítása során is).

D ATI20140513010

Fotó: Balázs Attila / MTI

A magyar önkormányzatiság elmúlt harminc éve során folyamatosan növekedett a központi kormányzattól való függőség. A rendszerváltáskor liberális elvek mentén kialakított, szabadon felhasználható saját bevételekre alapuló önkormányzati rendszerben 2010-ig rejtett központosítás volt megfigyelhető: az önkormányzati feladatok növekedésével párhuzamosan csökkentek saját és szabadon felhasználható bevételek, míg a központi támogatások egyre inkább célhoz kötötté váltak. A nyomást a szabad, jogszabályban lazán korlátozott önkormányzati hitelfelvétel enyhítette, amely 2006 és 2010 között egyre nagyobb méreteket öltött. 2010 után azonban megtörtént a nyílt központosítás, az önkormányzati feladatok, és ezzel a pénzügyi források csökkentése.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK MOZGÁSTERE CSÖKKENT, AMIVEL PÁRHUZAMOSAN EGYRE NŐTT A KÖZPONTI KORMÁNYZAT SZEREPE A HELYI KÖZÜGYEKBEN.

Ennek ékes bizonyítéka egyrészt, hogy míg korábban az állami beruházások felét az önkormányzatok valósították meg, ez 2018-ban nem érte el a 25%-ot. (1. ábra). Másrészt jelzésértékű, hogy 2017 és 2018 között Kósa Lajos tárca nélküli miniszterként felügyelte az önkormányzati beruházásokat. Ennek egy következménye, hogy nem feltétlenül azok a beruházások […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/10/08/tenyleg_rosszabbul_jarnak_a_nem_fideszes_onkormanyzatok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Újabb svájci bank csapolja meg a gazdag ügyfelek készpénzes betéteit

A svájci Credit Suisse megkezdi a gazdag ügyfelei készpénzszámláinak további díjazását, az új mínusz kamatláb …