2018. november 14., szerdaMa Aliz napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 322,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 283,00 Ft
2018.11.14. Aliz Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 322,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 283,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Rettegéssel telik az október a hivatalokban

Hirdetés

Rettegéssel telik az október a hivatalokban

Újabb érdekes kanyart látszik venni a bürökráciacsökkentésnek nevezett kudarcsorozat, ami a teljes rendszerváltás utáni kormányzati politikát végigkíséri. Az az azóta sem cáfolt hír kapott szárnyra a 24.hu értesülése nyomán, hogy az államigazgatásból több ezer embert terveznek elbocsátani a hónap végéig, és egy részüket átképzés után a krónikus munkaerőhiánnyal küzdő humán közszolgáltatási ágazatokban foglalkoztatnák. 

Papíron remek ötlet: ha az egyik kalapban túl sokan vannak, a másikban meg túl kevesen, miért ne pakolnánk át innen oda az emberek egy részét? Csakhogy – pont, mivel emberekről van szó -, ez nem ilyen megy ilyen egyszerűen, és csomó érdeket sért, miközben nem is biztos, hogy orvosolni lehetne vele az eredeti problémát. 

Most már aztán tényleg!

A közigazgatás leépítése, átszervezése, modernizálása időtlen idők óta téma, sok előrelépés mindazonáltal nem történt, legalábbis ami a létszámot illeti. Az ambiciózus elképzeléseket általában derékba törték az intézményi szintű, partikuláris érdekek, és a kormányok népszerűtlen intézkedésektől való ódzkodása. Így a közszférában nem kevesebben, hanem éppen hogy többen dolgoznak manapság, mint 2010 előtt. Mindezt úgy, hogy bizonyos, szintén az állam alá tartozó területeken évek óta súlyosbodó emberhiány van. 

Hirdetés

A Lázár János vezette Miniszterelnökség óriási elánnal tűzte zászlajára a bürokráciacsökkentést az előző ciklusban, és a lakosság szemszögéből voltak is olyan eredmények, mint például az e-közigazgatás kiterjedése, vagy a kormányablakok rendszerének megszervezése. Az államigazgatásban dolgozókhoz azonban – az előzetes tervek ellenére – nem igazán nyúltak hozzá, nem csoda tehát, hogy az április kormányalakítást követően rögtön újra előkerült a kérdés. 

Az új kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely részben a munkaerőhiány miatt senyvedő versenyszféra nyomásának hatására már nyáron nyilatkozni kezdett a témában: akkor azt mondta, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által szükségesnek vélt 100 ezres leépítés a közszférában nem reális, de valóban tervezik optimalizálni a létszámot az államigazgatás területén. Augusztusban aztán egy kormányinfón bejelentették, hogy csak

a központi közigazgatás területén (vagyis a 14 ezer embert foglalkoztató minisztériumokban és háttérintézményekben) 15-20 százalékos leépítés jöhet, cserébe aki marad, magasabb fizetést vihet majd haza.

Konkrét intézkedések ezzel kapcsolatban mostanáig nem születtek, de árulkodó volt az a szintén nyáron hozott kormányhatározat, amely visszavonásig létszámstopot rendelt el a teljes közigazgatásban: a szakszervezetek szerint ezt azért hozták, hogy az állam átlássa végre, pontosan hol mennyi embert foglalkoztat, és az ismeretek birtokában megkezdődhessen az átszervezés, a jogállások rendbe tétele, az életpályamodellek kidolgozása. 

Bürokratából hirtelen műtőssegéd?

Hogy a nyári uborkaszezonban nem történt konkrét intézkedés, az nem furcsa, de szeptember óta is hallgatás övezi a területet, leszámítva a sajtóban megjelenő szivárogtatásokat, amelyek viszont vadabbnál vadabb ötletekről szólnak. 

A 24.hu információ szerint már október második felében 9-10 ezer embert bocsáthatnak el a közigazgatás területéről 2 hónapos felmondási idővel, vagyis az érintettek az év végével válnának munkanélkülivé. Persze csak akkor, ha nem találnak állást a versenyszférában, vagy – és itt jön az, amire mindenki felkapta a fejét – nem fogadják el a számukra felajánlott közalkalmazotti pozíciókat egy átképzés után teljesen más területeken:

az egészségügyben és a szociális ágazatban.

Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy meg tudják-e erősíteni ezt az információt, azonban cikkünk megjelenéséig sem cáfolat, sem megerősítés nem érkezett az értesülés egyik tartalmi eleméhez sem. A minisztérium tőlünk függetlenül sem kommunikált az ügyről, vagyis nem adott ki közleményt.

Nincs módunk tehát ellenőrizni, mi a valóság, mindenesetre a hallgatás önmagában gyanússá teszi, hogy nem alap nélküli a híresztelés (a 24.hu másik hasonló állítására még aznap megjött a hivatalos cáfolat). Ezért megkérdeztünk érintett munkavállalói érdekképviseleteket és az oktatási oldalt, amelynek az esetleges átképzésekben jutna szerep, hogy milyen buktatói vannak az elképzelésnek. 

Félelem és reszketés a közigazgatásban

A műkőképesség határán a létszámstop miatt

A nyáron életbe lépett létszámstopról információink szerint többször ígérték már az érintettek állami szerveknek, hogy hamarosan vége lesz, korábban szeptemberre mondták a végső határidőt, ehhez képest még mindig érvényben van.

Ez azért nem jó, mert a távozó, nyugdíjba menő dolgozókat nem tudják pótolni, ahogy azokat sem, akiknek határozott idejű szerződésük van, ami esetleg éppen mostanában jár le. Boros Péterné azt mondta, konkrét intézményt nem szeretne mondani, de tud olyan nemzeti parkról, ahol már a működést veszélyezteti a létszámstop, az ideális létszám harmadával lettek kevesebben októberre. Ez részben annak is köszönhető, hogy a korábbi számhoz képest központilag visszavágták az intézmény számára kiutalt közfoglalkoztatottak számát, akikre az elmúlt pár évben már több munkakörben stabilan számítottak. Példaként említette az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságot is, ahol a létszámstop miatt mintegy száz főt nem tudnak pótolni. 

A Miniszterelnökségnél arra is rákérdeztünk, meddig tart még ez az állapot, de nem válaszoltak.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke az Indexnek azt mondta, ők maguk sem kaptak semmiféle hivatalos tájékoztatást a készülőben levő intézkedésekről, de az a hír járja, hogy október második felében minden érintettnek kiküldik a felmondását. 

Emiatt a közigazgatásban szabályosan rettegnek az emberek, hiszen bizonytalanságban tartják őket, senki sem tudja, hányan és kik válnak munkanélkülivé éppen karácsonyra. Tény, hogy a közszféra egyes részein, főleg a humán közszolgáltatási ágazatokban (pl. egészségügy, szociális szféra) az elmúlt években az alacsony fizetések hatására súlyos foglalkoztatási válság állt elő, mondta Boros Péterné, ezt azonban nem úgy kell megoldani, hogy a közigazgatásból terelnek át munkaerőt, inkább a béreket kellene rendezni. 

Már csak azért sem jó ötlet a pár ezer bürokraták átirányítása – ha tényleg ez a terv -, mert ez még ha működne is, maximum minimális gyógyírt jelentene, hiszen a szakszervezetek szerint sokkal nagyobb mértékű a teljes hiány, az ágazatok dolgozói csak folyamatos túlórázással tudják fenntartani az elvárt működést.

Ez a munkatempó teljesen kizsigereli a dolgozókat, akik ráadásul a gondoskodói munkakörökben 80 százalékban nők, háztartást vezető családanyák 

– mondta Boros Péterné, aki szerint ez az állapot nem egyeztethető össze a családbarát kormányzással. Az MKKKSZ vezetője azt is kifogásolja, hogy a kormány mostanáig nem hívta össze a Közszolgáltatási Érdekegyeztető Fórumot – amely többek közt az ilyen állományi kérdések megvitatására szolgálna – holott a leépítések terve legkésőbb nyár óta nyilvános és hivatalos. De azt is hozzátette, most már akkor is el lennének késve az egyeztetéssel, ha azonnal meghirdetnék, hiszen ha ennyire közel vannak a kirúgások, akkor már hónapokkal ezelőtt el kellett volna készülniük a terveknek. 

Ez nem egy sima munka

Megkerestük egy a humán közszolgáltatási területen működő érdekképviseleti szerv, a Független Egyészségügyi Szakszervezet vezetőjét is. Soós Adrianna a másik oldalról is megvilágította, miért lenne nehezen kivitelezhető a hivatalnokok átképzése műtőssegéddé vagy éppen szociális gondozóvá. Mint elmondta,

a központi közigazgatásban a dolgozók 80 százaléka felsőfokú végzettségű, jellemzően jogász vagy közgazdász, míg az egészségügy és a szociális munka területén az okj-s képzéssel betölthető állások alacsonyabb végzettséget igényelnek, ennél fogva alacsonyabb fizetéssel is járnak.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a hagyományos, hétköznap 8-16 óráig tartó munkavégzés helyett ezeken a területeken jellemző a hétvégi, vagy akár éjszakai munka, amibe nehéz belejönni annak, aki nem kifejezetten ezt akarja csinálni hivatástudatból, vagy mert már megszokta.

Nehéz elképzelni olyan helyzetet amikor valaki ne mozgatna meg minden követ annak érdekében, hogy ne kelljen lefelé mozognia a foglalkoztatási ranglétrán, vagyis sokkal valószínűbb, hogy a versenyszféra irányába próbálkoznának ezek a sokszor nyelveket is beszélő, felsőfokú végzettségű emberek.  

Az alacsony fizetés és a speciális munkarend mellett azt is meg kell említeni, hogy

a humán közszolgáltatások területén nagy fokú elhivatottságra, speciális hozzáállásra van szükség

– mondta Soós Adrianna. Tehát ez a valóságban egyáltalán nem úgy néz ki, hogy egy irodistából egy év átképzés jó ápolót vagy gondozót farag, a maguk az ágazatok tapasztalt dolgozói sem biztos, hogy efféle kényszeredett segítségre számítanának. Pedig, mint a FESZ vezetője is megerősítette, tényleg komoly hiány van szakemberből. Hogy pontosan mekkora , azt nehezebb megmondani, mint kívülről gondolná az ember, az emberhiányt ugyanis rengeteg túlórával és több műszak vállalásával kompenzálják a dolgozók. Ez sokak számára állandósult napi 10-12 órás munkavégzést jelent. Hogy nem lázadoznak tömegesen emiatt a dolgozók, az tulajdonképpen szintén egy válságtünet miatt van:

olyan alacsonyak a fizetések, hogy sokaknak még jól is jön a hiányzó dolgozók helyett elvégzett munkáért járó pluszpénz.

Mindenesetre Soós szerint legalább 15 ezer ember kellene sürgősen az egészségügybe, és legalább ugyanennyi a szociális ellátásba, de ez utóbbi kevésbé szokott hangsúlyosan megjelenni a közbeszédben. Ennek oka nagyon egyszerű: míg az egészségügy (vagy az oktatás) anomáliáival mindenki, így jobb érdekérvényesítési képességű csoportok találkoznak, a szociális ellátórendszer zavarait azok szenvedik meg, akik nehezebben tudnak hangot adni a problémáiknak. 

A végén még lecsapnak rájuk a külföldi munkaközvetítők

Az oktatási oldaláról is körüljártuk a kérdést, felhívtuk telefonon az egészségügyi képzések területén működő egyik legnagyobb szereplőt, a Pannon Kincstár Humán Szakképző Központot. Az intézmény képviseletében Csányi Miklós elmondta, hogy kapacitásban valószínűleg nem lenne hiány, ha néhány ezer embert hirtelen át kellene képezni, mivel csak náluk 1500-2000 tanulót oktatnak egyszerre, és jó páran vannak még az okj-k piacán rajtuk kívül.

Ugyanakkor azt ő is nehezen tartotta elképzelhetőnek, hogy találomra kiválasztott, korábban irodai munkát végző közszolgák sikerrel átképződjenek a humán szolgáltatások területére. Mint mondta, a Pannon Kincsárnál azt tapasztalják, elkötelezett emberek jelentkeznek a képzésekre, akik közül sokan már eleve a területen dolgoznak, csak tovább akarják képezni magukat. Arra kevés példát látnak, hogy valaki más területről érkezve, felnőtt fejjel ilyesmibe beleugorjon, és ki tudjon teljesedni a területen. A 24.hu cikkében példaként kiemelt műtőssegéd munka Csányi szerint azért kerülhetett elő, mert ebből a szakmából valóban nagy hiány van, ugyanakkor

teljesen esélytelen, hogy éppen erre a munkakörre tömegeket tudnának átképezni. A műtősséged általános iskolai végzettségre épülő tanfolyam, vagyis a diploma és eközött óriási a szakadék,

mondta. A képzések áráról azt tudtuk meg, átlagosan 190 ezer és 300 ezer forint között mozognak, és fél évtől 3 évig terjednek (plusz szakmai gyakorlat). Ha 250 ezer forintos átlaggal, és 5 ezer ember átképzésével számolunk, akkor az egész manőver 1,25 milliárd forintjába kerülne az államnak. Ugyanakkor arra nincs semmi garancia, hogy aki ilyen képesítést szerez, az aztán majd az idők végezetéig a magyar egészségügyben vagy szociális ágazatban szeretne dolgozni, miközben ezekből nyugatabbra is hiány van, és a magyar bérek sokszorosát fizetik érte. 

Csányi azt mondta, őket is gyakran ostromolják a magyar munkaerő külföldre kiszervezésével foglalkozó cégek, és elég jellemző, hogy rögtön le akarnak csapni a frissen végzettekre. A keresettebb szakmában (pl. fogászati asszisztens) 10 százalék körülire becsülte azok arányát, akik a tanfolyam elvégzése után rögtön az országhatáron túl helyezkednek el, de a fiatalabb, nyelveket beszélő diákok esetében még magasabb is lehet az arány. 

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2018/10/16/kozszfera_allamigazgatas_egeszsegugy_szocialis_szakma_leepites_atkepzes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az eddiginél több fővárosi vállalkozás mentesül az iparűzési adó alól

A városvezetés javaslatára kiterjesztik a helyi iparűzési adó alóli mentességgel érintett vállalkozások körét. A Fővárosi …