2018. november 13., keddMa Szilvia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 321,00 Ft | USD: 285,00 Ft | CHF: 283,00 Ft
2018.11.13. Szilvia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 321,00 Ft | USD: 285,00 Ft | CHF: 283,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Orbán Viktor: Újabb és újabb migrációs hullámok érkezhetnek

Hirdetés

Orbán Viktor: Újabb és újabb migrációs hullámok érkezhetnek

Kínát nem átmenetileg növekvő gazdaságú országnak, hanem állócsillagnak nevezte Orbán Viktor kormányfő, amely hosszú ideig lesz a világgazdaság meghatározó szereplője, és amelynek valutájával is számolni kell. Fel kell készülni arra, hogy a világkereskedelemben a dollár elveszítheti egyeduralmát – hangoztatta a miniszterelnök az első alkalommal Budapesten tartott Kína és a kelet-közép-európai országok jegybankelnökeit magában foglaló 16+1 csúcstalálkozón. A pénteken megnyitott kétnapos eseménynél nagyobb szabású jegybanki rendezvény még nem volt Magyarországon. Matolcsy György, a jegybank vezetője arról beszélt, hogy Kína bizonyította, hogy vezető szerepet játszik a pénzügyi infrastruktúra fejlesztésében, érdemes a kínai tapasztalatokból tanulni.

Eurázsia építéséről, a közép-kelet-európai és balkáni országok, valamint Kína gazdasági közeledéséről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Budapesten megrendezett jegybankelnöki találkozón. Új, több pólusú gazdasági világrend van kialakulóban, az új erőközpontok között pedig Kína áll az első helyen – mondta Orbán Viktor, aki a kelet-közép-európai régió országait is felemelkedő erőközpontnak nevezte, rámutatva: azok a következő 5-10 évben Európa gazdasági motorját adják. A két felemelkedő központ gazdasági kapcsolatainak erősítését hangsúlyozva rámutatott: Kínához ideológiamentesen kel közelíteni, “el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk”, különbözően irányítjuk országainkat. A feladat szerinte nem az ítélkezés, hanem a közös érdekek keresése. 

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a 16+1 Jegybankelnöki Találkozón, a Magyar Nemzeti Bank első alkalommal megrendezett tanácskozásán a Bölcs Várban, az egykori budai Óvárosháza felújított épületében a budai VárbanForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Gyors növekedés a Balkánon

Orbán Viktor méltatta a Magyarország és Kína között fennálló 70 éves diplomáciai kapcsolatot. Emellett az új korszak sikertörténetének nevezte a térség és Kína gazdasági kapcsolatát. A tizenhat régiós ország és Kína első ízben megrendezett jegybanki konferenciájával kapcsolatban kijelentette: már nem elég befektetési és kereskedelmi téren keresni az együttműködést, azt a pénzügyek terén is meg kell tenni. A balkáni országokról szólva közölte: azok gyors fejlődést mutatnak, a közép-európai országok pedig a leginkább elkötelezettek a régió uniós tagsága ügyében.

Újabb jüankötvény jöhet

A kormányfő Kínát nem átmenetileg növekvő gazdaságú országnak, hanem “állócsillagnak” nevezte, amely hosszú ideig lesz a világgazdaság meghatározó szereplője, és amelynek valutájával is számolni kell. Fel kell készülni arra, hogy a világkereskedelemben a dollár elveszítheti egyeduralmát – hangoztatta, de beszámolt arról is, hogy Magyarország a jövőben is tervezi, hogy jüanban bocsásson ki államkötvényeket.Ha bocsátunk ki külföldön kötvényt, az a keleti irányba fog történni – fogalmazott és elmondta, hogy keresik a módját annak, hogy a kétoldalú kereskedelemben a jüan legyen az elszámoló pénz. Szerinte ebben inkább a lehetőséget, és nem a veszélyt kell látni.

Hirdetés

Az új világrendben a tudásnak, a tehetségnek és a kreativitásnak kiemelkedő szerepe lesz – jelentette ki, hangsúlyozva: a szakemberekért folytatott egyre élesebb harcban Magyarország és a térség országai nem megvásárolni akarják a tudást, hanem létrehozni. Célnak nevezte, hogy 2020-ra az ország a GDP 1,8 százalékát, vagyis mintegy 1000 milliárd forintot fordítson a kutatás-fejlesztés támogatására.

Orbán Viktor a kutatás-fejlesztési ráfordítások bővüléséről beszéltForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Növekvő jegybanki szerepek

Orbán Viktor a jegybankok szerepének változásáról is beszélt az új világrendben, döntő jelentőségűnek ítélve a nemzeti bankok és a kormányok együttműködését. Kifejtette: a jegybankoknak a pénzügyi stabilitást kell megteremteniük, míg a kormányoknak a politikai stabilitást, így védhetők ki a válságok – mutatott rá. Azon véleményének is hangot adott, hogy a jegybankok erőteljesebben is bekapcsolódhatnának a gazdaság és a kereskedelem fejlesztésébe.

A miniszterelnök egy újabb gazdasági válság lehetőségére is ráirányította a figyelmet, mint mondta, az elemzésekben 70 százalékos arányban kerül elő egy, a 2008-asnál kisebb visszaesés lehetősége, ezért szerinte nem fordulhat elő, hogy egy kormánynak ne legyen terve egy ilyen helyzetre. “Kereskedelmi háborúkról” is szólt, rámutatva: az Egyesült Államok a hegemón szerepének megőrzése érdekében törekszik a kereskedelmi viszonyok átalakítására. Kijelentette ugyanakkor: “ez a háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk”, ezért egyszerre kell megtartanunk a jó kapcsolatainkat a különböző ellenérdekelt felekkel és képesnek lenni jó kapcsolatokat kiépíteni. Kínát, Németországot vagy az Egyesült Államokat egyszerre kell érdekeltté tenni országunk és a térség sikeressé tételében – hangsúlyozta.

Orbán: Újabb és újabb migrációs hullámok jöhetnek

A migrációról is szólt a kormányfő, hangsúlyozva: az át fogja alakítani az életünket. Nyugat-Európa átalakulása szerinte megállíthatatlan, ezért, ha a gazdasági viszonyok kiegyenlítődnek, és fennmarad a szabad mozgás Európában, akkor Magyarország következő kormányainak is választ kell adniuk számos kérdésre ezzel kapcsolatban – vélekedett, és arról is szólt, hogy az afrikai és ázsiai demográfiai mutatók újabb és újabb migrációs hullámokat vetítenek előre.

A jegybank és a kormány együttműködésének lehetőségéről szólva zárta szavait. Ha Eurázsiát komolyan meg “akarjuk építeni”, ahhoz szerinte világméretű hálózatba kell kötni Közép-Európát, a Balkánt és Kínát, amely jelentős infrastrukturális fejlesztéseket, így tőkét igényel. A jegybankoknak szerinte nagyobb szerepet kell vállalniuk ezen tőke előteremtésében, de olyan programokhoz is segítséget kell nyújtaniuk, amely a vállalkozásokat fejleszti, de szerinte a jegybank az oktatásban is nagyobb szerepet vállalhat.

“Ha Eurázsiát komolyan meg “akarjuk építeni”, ahhoz szerinte világméretű hálózatba kell kötni Közép-Európát”Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Matoolcsy: Érdemes a kínai tapasztalatokból tanulni

Az elmúlt években példaértékűvé vált a 16+1-es Kína és Kelet-Közép-Európa (KKE) közötti együttműködés – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Emlékeztetett: a 16+1-es együttműködés 2011-ben indult, részét képezi a Selyemút-kezdeményezésnek, amely az Európa és Kína közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza az oktatás, a kutatás, a kultúra, a tudásmegosztás területén. A 16+1-es együttműködésnek kiemelt területe a pénzügyi infrastruktúra kifejlesztése. Kína bizonyította, hogy vezető szerepet játszik a pénzügyi infrastruktúra fejlesztésében, érdemes a kínai tapasztalatokból tanulni – szögezte le.

Matolcsy György szerint fontos a legutóbbi pénzügyi-gazdasági válság tanulságait is levonni. Helytelen volt az a feltételezés, hogy válság nem következhet be újra. Egy másik fontos tanulságnak nevezte, hogy minden kormány és központi bank felkészüljön a szűk esztendőkre is. Jól fel kell készülni egy olyan jövőre, amiben előfordulnak a pénzügyi-gazdasági válságok – közölte.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Fontos, hogy minden országnak kiegyensúlyozott költségvetése legyenForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Politikai stabilitás és fegyelmezett pénzügypolitika

További lényeges elemnek nevezte, hogy az új “közellenség” az államadósság lett az infláció után, Magyarország 2010-óta több mint 10 százalékponttal csökkentette a GDP-arányos államadósságát. Az államadósság magas szintje ellen folytatni kell a küzdelmet – jelentette ki. Minden országnak szüksége van a kiegyensúlyozott költségvetésre, mert az hozzájárul az államadósság szintjéhez, és befolyásolja a gazdaság sérülékenységét.

A régió és Magyarország kiváló eredményeket ért el ebben – húzta alá. Magyarországon 2002 és 2010 között a gazdaságpolitikai katasztrófákból katalógust lehetne összeállítani, fontos megszabadulni a súlyos hibák és téves döntések árnyékától – mondta. Rámutatott arra is, hogy szükséges a jól működő stratégiai szövetség a nemzeti bankok és a kormány között, Magyarországon ez megvan. A legfontosabb tényező, ami a pénzügyi válság elkerülését segíti, a politikai stabilitás – mutatott rá.

Ji Kang: Egyre szélesebb a kereskedelem

Ji Kang, a kínai jegybank (People’s Bank of China – PBOC) kormányzója a 16+1 országok első jegybankelnöki találkozóján tartott előadásában elmondta: a két régió között évente 10 százalék felett nő a kereskedelmi forgalom, tavaly 68 milliárd dollárt tett ki. A növekedés minden más bilaterális kereskedelmi kapcsolatnál gyorsabb. Közölte: Kína már 10 milliárd dollár értékben fektetett be a térségben, a régiós országok pedig 1,5 milliárd dollár befektetést eszközöltek Kínában.

Ji Kang: Kína már 10 milliárd dollár értékben fektetett be a térségbenForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A siker alapelvei közül kiemelte a nemzetközi szabályok követését, a piaci elvek tiszteletben tartását és a támogató szakpolitikai döntéseket. A pénzügyi együttműködés elmélyítésén dolgoznak, és az információáramlást is szeretnék elmélyíteni az együttműködés keretében – jelezte. A pénzügyi szolgáltatások szorosabbra fűzését illetően kiemelte, a kínai Eximbank 3 milliárd dollár hitelt nyújtott, és létrehozták a KKE-alapot.

Nemcsak a kétoldalú, hanem többoldalú kapcsolatokban is részt vesznek a pénzintézeteik – mondta. A Kína-KKE együttműködés a fintech területére is kiterjed, bővül a mesterséges intelligencián (AI), a big datán, vagy a felhőszolgáltatásokon alapuló alkalmazások köre. Hatalmas potenciál van a fintech területén a Kína-KKE együttműködésben – mondta. A kereskedelmi háborúnak, vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelésének jelentős elbizonytalanító hatása van a nemzetközi kereskedelemre, a Kína-KKE együttműködés ezt a bizonytalanságot is csökkentheti – állapította meg.

2011-ben született meg az együttműködés gondolata

A kelet-közép-európai országok (KKE) és Kína együttműködési platformja, a 16+1 együttműködés gondolata a 2011-ben Budapesten megrendezett Kína-KKE Gazdasági és Kereskedelmi Fórum után született, majd – 2017 novemberében – a szintén Budapesten megrendezett 6. Kína-KKE (16+1) csúcstalálkozón terjesztették ki az együttműködést a közép-kelet-európai országok és Kína kormányfői a jegybankokra is.

Az együttműködésben Kínán kívül 11 EU tagállam (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) és 5 nem uniós állam (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia) vesz részt. A 16 érintett európai ország a kontinens azon térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll.

Orbán Viktor miniszterelnök a térségi jegybankelnökökkelForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Középpontban az együttműködés

Kétnapos rendezvényre a kínai jegybankelnök mellett hazánkba érkezett 4 KKE ország jegybankjának elnöke (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Románia, Litvánia), 6 ország jegybankjának alelnöke (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Montenegró, Szerbia), 3 jegybank pedig felső, illetve középvezetői szinten képviselteti magát (Lettország, Szlovákia, Szlovénia). Emellett az Európai Központi Bank is megfigyelőt küldött a rendezvényre.

Az ünnepélyes megnyitót követően a jegybanki delegációk kerekasztal-beszélgetéseken vettek részt, amelyeken szóba került egyebek mellett a kelet-közép-európai és a kínai gazdaságok fejlődése, a jegybankok pénzügyi együttműködési lehetőségei, valamint a meglévő és a potenciális jövőbeni együttműködési lehetőségek feltérképezése.

A rendezvény várhatóan tovább erősíti Magyarország vezető szerepvállalását a 16 államból álló KKE régióban a Kínával való pénzügyi és jegybanki kapcsolatok fejlesztése terén.

Kína számára felértékelődött a régiónk

Első látásra inkább Kína érdeke az öt évvel ezelőtt életre hívott úgynevezett 16+1 kezdeményezés, amely 16 közép-kelet-európai állammal fonja szorosabbra a gazdasági kapcsolatokat, ám a Pekingből érkező befektetések és az épülő Új Selyemút jó lehetőséget is teremthet a térség, így Magyarország számára is – írta a növekedes.hu.

Pozitívumként hozható fel, hogy Peking számára a régiónk, különösen a V4 formáció gazdasági szempontból felértékelődött az utóbbi években. Ennek egyik oka a 2013-ban meghirdetett Egy Övezet Egy Út (OBOR) kezdeményezés, más néven az Új Selyemút számára a visegrádiak geopolitikai elhelyezkedése, mivel megkerülhetetlenek a nyugat-európai piacokhoz jutáshoz.

A kínai exportőrök által eddig leginkább kihasznált átjáró az EU-ba jelenleg a Lengyelország és Fehéroroszország határán lévő Breszt, de a már korábban kínai kézbe került Pireusz kikötőjéből induló Észak-Dél szállítási útvonal kiépítésekor Magyarország szerepe kulcsfontosságú lehet. Az általában hosszú távú projektekben gondolkozó és tervező kínaiaknál sokat számít az is, hogy a térségünk 2012 után az uniós átlagnál jóval gyorsabb gazdasági fejlődést mutat, miközben a pénzügyi egyensúly fenntartható.

Forrás:
http://www.origo.hu/gazdasag/20181109-jegybankelnoki-csucs-budapesten-kina-orban-viktor-matolcsy.html

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Páros lábbal száll bele a hulladékos rendszerbe az ombudsmani jelentés

Páros lábbal száll bele a hulladékos rendszerbe az ombudsmani jelentés

Éppen jó időzítéssel, az elhúzódó szemétkáosz közepén készült el az Alapvető Jogok Biztosa hivatalának átfogó …