2019. április 23., keddMa Béla napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 320,00 Ft | USD: 284,00 Ft | CHF: 281,00 Ft
2019.04.23. Béla Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 320,00 Ft | USD: 284,00 Ft | CHF: 281,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Mivel lepik meg Orbánék a magyar családokat?

Hirdetés

Mivel lepik meg Orbánék a magyar családokat?

2019 egyik legnagyobb újdonsága a magyar politikában: Orbán Viktor is átvette azt a Hollywoodból hódító útjára indult trendet, hogy minden eseménynek teasert, de még a teasernek is teasert kell csinálni, vagyis be kell lengetni, hogy nagyon tessék figyelni, mert majd ekkor és ekkor mondok valamit. Ezt tette például a január 10-én tartott rendhagyó kormányinfóján, ahol bejelentette, hogy az egy hónappal későbbi évértékelő beszédében bejelenti majd, milyen új családpolitikai lépéseket tervez bevezetni a kormánya.

Azt már az egész magyar sajtó hónapok óta találgatja, hogy vajon mivel áll elő a kormány a családokról tartott nemzeti konzultáció és az egész „családok éve” kampány után. Ráadásul úgy, hogy már így is nagyon sokat költenek olyan intézkedésekre, amelyek célja az, hogy a nők – főleg a középosztálybeli nők – többet szüljenek, ezt pedig eddig sem igazán sikerült ösztönözni.

Csak fogy a magyar

A demográfia, a családok támogatása, a nők szülésre ösztökélése a Fidesz egyik legfontosabb témája volt nemcsak 2010-es kétharmados hatalomra jutása óta, de már első, 1998–2002-es kormányzásuk idején is (talán emlékeznek még a három gyerek, három szoba, négy kerék mottóra). Ráadásul az elmúlt években a gyerekcsinálás kérdését sikerült összekötni a migráció kérdésével is, a bevándorlás ellenszereként prezentálva azt, ha a magyar családok több gyereket szülnek, hiszen így belülről lehetne megoldani a demográfiai válságot.

Hirdetés

Csakhogy ez valószínűleg nem fog sikerülni.

A 80-as évek eleje óta több magyar hal meg minden évben, mint amennyi születik, vagyis fogy a magyar. Ezt szeretné 2030-ra megfordítani a kormány. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, azt kellene elérni, hogy a magyar nők teljes termékenységi arányszáma 2,1-re nőjön, vagyis 100 magyar nő 210 magyar gyereket szüljön. Most ez valahogy 150 körül van, ami önmagában szép növekedés a 2011-es 125-ről. Szakemberek szerint azonban ez a mutató aligha nő olyan szintre egy évtizeden belül, hogy önfenntartó legyen a magyar népesség, így Orbán álma lehetetlennek látszik.

Már csak azért is, mert bár a nők többet szülnek az elmúlt években, mint korábban, viszont kevesebb a szülő korban lévő nő, így 2017-ben például 1500-zal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban. (Pedig felmérések szerint a magyar nők több gyereket akarnak szülni, mint amennyit meg is szülnek.)

A kormányt első, de talán még második ránézésre sem lehet azzal vádolni, hogy ne próbálná ösztönözni a nőket. A kormány az elmúlt években európai szinten is kiemelkedő összeget költ családpolitikára. Ha az adókedvezményeket is beleszámoljuk, akkor

a GDP több mint 4 százalékának megfelelő összeg megy el a családok támogatására

– jóval több, mint Szlovákiában, Lengyelországban vagy mondjuk Ausztriában. Ennek a többsége leginkább a középosztálybeli családokra célzott támogatás; ugyanis

  • ők tudják kihasználni a családi adókedvezményt;
  • nagyrészt ők tudnak bejelentkezni a csokra; 
  • nekik előnyös, hogy a gyereket vállaló nőknek csökken, három gyerek után pedig törlődik a diákhitele;
  • ahogy a diplomás gyed is;
  • és ők tudják leginkább kihasználni, hogy nőtt a bölcsődei férőhelyek száma.

Ehhez képest nem ők szülnek többet, hanem azok, akiknek a kormány ebben kevésbé segít.

az alacsonyan iskolázott, szegényebb régiókból származó nők körében nőtt a szülések száma, annak ellenére is, hogy az ilyen hátterű, szülőképes korban lévők száma csökken.

A kormány által megcélzott diplomás nők száma mindeközben 10 százalékkal növekedett, de ők csak 4 százalékkal több gyereket szültek. Hogy nem csak az anyagi ösztönzés számít, jól mutatja: annak ellenére szülnek többet a szegények, hogy a számukra leginkább elérhető családtámogatások, mint például a mindenkinek járó családi pótlék összege nyolc éve nem változott.

Több pénz, több pénz!

Hogy vasárnap mit jelent majd be Orbán, nem tudni, de kormányközeli médiumok eddig olyan terveket lebegtetettek be, mint hogy

  • 5-10 millió forintos, „kamatmentes életkezdési kölcsönt” kapnának a fiatal házaspárok
  • a háromgyerekes anyák egész életükre mentesülhetnek a jövedelemadó-fizetés alól.

Ezek közül az utóbbinak számoltunk részletesebben utána: 220-225 ezer magyar nőt érinthet, a költségvetésnek pedig nagyjából 131,22 milliárd forintba kerülne évente.

Egy, a kormány számára mintának tekinthető, tehát háromgyerekes családnak havonta akár 200 ezer forinttal több pénze is maradhatna,

ha a családi adókedvezményt és az szja-mentességet is ki tudják használni. Akkor azt írtuk, hogy az szja-mentességet és az adókedvezményeket egyszerre azok a családok tudnák jól kihasználni, ahol az apa bruttó 350 ezer forint körül keres. Egy olyan családnál viszont, ahol mindkét szülő bruttó 200 ezer forint körül keres, az adókedvezményből és az szja-mentességből csak úgy 65 ezer forint jön össze, ami miatt nem is igen érné meg nekik kihasználni az adómentességet.

A nemzeti konzultáció erősen irányított kérdéseiből arra lehet még következtetni, hogy a kormány

  • bevezetné a „főállású anyaság” intézményét, ami valószínűleg a négy vagy annál több gyereket nevelő anyákra lenne érvényes;
  • kétharmadosra változtatná a családtámogatásokra vonatkozó törvényeket, hogy azokat egy nem fideszes kormány a jövőben ne tudja egyszerűen visszavonni;
  • valamilyen új formában támogatják majd a gyereküket nevelő nők munkába állását, ami jelentheti az atipikus foglalkoztatási formák támogatását, a kisgyerekes anyákat fölvevő cégek adókedvezményét vagy támogatását, vagy valami hasonlót;
  • és több támogatást adnának a beteg gyermeküket nevelőknek.

Kellene más is

Ami kevésbé várható, hogy a kormány olyan nagy rendszerek átalakításával próbáljon változtatni a demográfiai trendeken, mint az oktatás és az egészségügy. Pedig kutatások szerint mindkettő sokat számít.

Magyarországon az európai, de még a kelet-közép-európai átlagnál is korábban halnak meg átlagosan az emberek, ráadásul olyan betegségekben, amelyek az életmódváltás és a szűrővizsgálatok ösztönzésével elkerülhetőek lennének. És bár kormánypárti politikusok időről időre beszélnek arról, hogy ezzel is foglalkozni kellene, például amikor a dohányzás szabályozásáról van szó, komoly kormányzati tervekről egyelőre nem hallani ezen a téren, legalábbis nem annyit, mint a szülésről. 

Amiről pedig szintén nem beszél a kormány, az az, hogy még ha sikerülne is megfordítani a demográfiai trendeket, mi lesz addig, amíg a következő években megszülető gyerekek felnőnek. A magyar, ahogy a legtöbb európai, már most is egy elöregedő társadalom, a gazdaság talán legnagyobb problémájának számító munkaerőhiányt pedig rövid távon nem orvosolja az, ha több gyerek születik, így a következő 16-20 év tekintetében a gyerekszülés vs. bevándorlás szembeállítás hamiskás érvelésnek tűnik. 

(Borítókép: A Ringató Baráti Társaság Egyesület családi napja a budapesti Bálnában 2016. május 7-én. Fotó: Kallos Bea/MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2019/02/09/orban_viktor_demografia_gyerekvallalas_csaladtamogatas_nemzeti_konzultacio/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

“Attól, hogy valaki jó festő vagy burkoló, még nem lesz jó vállalkozó”

gyetlen év alatt csaknem tízezerrel bővült az építőipari vállalkozások száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) …