2019. október 20., vasárnapMa Vendel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
2019.10.20. Vendel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Miért nem drágulnak a drogok?

Hirdetés

Miért nem drágulnak a drogok?

A világért se feltételeznénk olvasóinkról, hogy illegális üzelmekbe bonyolódnának, de ha valamelyikük mégis vásárolt kisebb-nagyobb rendszerességgel valamilyen kábítószert az elmúlt évtizedekben, annak feltűnhetett egy különös körülmény:

a drogokra mintha alig hatna az infláció.

Hirdetés

Miközben a 2004 óta kumulált infláció majdnem elérte a 70 százalékot, a kábítószerekhez bizonyos szempontból hasonló alkohol és szeszes ital kategória pedig 144 százalékkal drágult, a legnépszerűbb drogok árának alakulása így néz ki:

Az itt bemutatott árak a Drog Fókuszpont felmérésén, azon belül vásárlók saját bevallásán alapulnak. Minél nagyobb a minta, annál valószínűbb, hogy az itt jelzett átlagok jól közelítik a valóságot – a kevésbé népszerű szereknél látható kilengésekben benne lehet az is, hogy egy adott évben nagyon kevés volt a válaszadó (pl. a crack ára, amire rendre 10 alatti megkérdezett válaszából következtetnek, gyanúsan ugrál).

A drogfajták többségénél azonban nagyobb minták alapján azt látjuk, hogy az utcai ár más termékekhez viszonyítva rendkívül stabil. Sőt, anekdotikus bizonyítékok alapján az itt bemutatott időtávnál hosszabb intervallumban is keveset mozdult, egy gramm fűhöz a 90-es években is nagyjából 2000 forintért lehetett hozzájutni Magyarországon.

Mint látható, országos átlagban ez 2004-ben is nagyjából így volt (és már ekkoriban sem volt ritka, hogy 2500-ért adták, Budapesten legalábbis, erre popkulturális emlékekből is következtethetünk). Manapság már inkább egy kicsivel 2500 forint felett kell fizetni érte, ami 20 százalékos áremelkedésnek felel meg, de ha például a – többé-kevésbé helyettesítő terméknek tekinthető – alkohol drágulásával hasonlítjuk össze, akkor elhanyagolhatóan kicsinek tűnik ez a változás. 

És még ennél is kisebbnek tűnik akkor, ha az átlagfizetésekhez mérjük az árakat. 2 gramm fű ára a bruttó átlagfizetés 2,7 százaléka volt 2004-ben, 2017-re ez az arány 1,7 százalékra módosult. Vagyis egy átlagos fogyasztó bőven elbírna még egy nagyobb emelést, és akkor sem kellene arányosan többet áldoznia erre a célra a keresetéből, mint tette ezt régebben.

Feketepiac =/= legális piac

Az árak mégsem emelkedtek jelentősen. 

Miért van ez?

A válasz a feketepiac működése körül keresendő. Általánosságban igaz, hogy egy feketepiaci termék árában relatíve kis szerepet játszik a gyártási költség. Sokkal többet nyom a latba az, hogy az előállítója és terjesztői mekkora kockázatot vállalnak a tevékenységükkel, hogy mennyire bonyolult és költséges maga a terjesztés folyamata. Mindemellett kis szereplőként, transzparens árupiac és iparági érdekképviseletek nélkül az árak emelését nehéz elkezdeni; ha előbb mozdul valaki, mint a piac átlaga, akkor elveszítheti a vevőkörét, azt viszont sosem tudhatja senki biztosra, kinél mennyit emelkedtek a kiskereskedelmi árak.

Csinos haszon, nagyobbacska kockázattal

Vegyük például a marihuánát, ami különböző változatokban az egyik legelterjedtebb drog. Mivel már több országban legális, a neten számos termesztési útmutatót és hozzá tartozó költségkalkulációt lehet találni. Ezek alapján számolva legfeljebb 500 dolláros (140 ezer forintos) befektetéssel ki lehet alakítani egy 10 növényből álló ültetvényt, amely ha minden jól megy, legalább 1 kiló marihuánát terem néhány hónap alatt. (A valóságban persze ez a ritkább felállás, a hazai drogpiacot főleg balkáni nagykutyák uralják, a pár tucat növényes ültetvénnyel dolgozó kishalak egy kisebb szeleten osztoznak.)

A fű nagykereskedelmi ára Magyarországon kilónként kb. 800 ezer – 1 millió forint az ENSZ adatbázisa szerint (nyilván a beltéren, lámpával termesztett, magasabb minőségű drágább). Ez azt jelenti, hogy a példánkban szereplő hobbikertész a lámpázás havi több ezer forintos energiaköltségét hozzáadva is elképesztően nagy, több száz százalékos hozamra tehet szert. Vagyis akár kistermelőként könnyen milliókat lehet összeszedni évente nem túl nehéz munkával, adómentesen, még úgy is, ha valaki a nagykereskedőknek a fenti árnál olcsóbban szállít.

000 B23RF

Fotó: Jason Connolly

Azonban mindig ott van a kockázat, hogy ha Magyarországon ezzel valaki lebukik, az nagy eséllyel letöltendő börtönre, de legalábbis több éves jogi procedúrára és priuszra számíthat, nyilván ezt kompenzálja a legális piacokon nehezen elérhető magas profit. A profitráta kiskereskedői szinten már alacsonyabb, de még mindig jelentékeny szinte bármilyen legális kereskedelmi tevékenységhez viszonyítva: ha valaki megvesz egy kilót 1 millió forintért, majd száz grammonként 1800-2000, vagy grammonként 2500 forintos áron továbbpasszolja, akkor 200-250 százalékos haszonkulccsal dolgozik.

A kockázat tehát elég magasra van beárazva, az üzlet során leginkább ezt fizetik meg a vásárlók, és nem mondjuk a hatóanyag-tartalmat. Mivel feketepiaci termékről van szó, a vevő gyakran nem is lehet biztos abban, milyen minőséget kap a pénzéért, és ha nem jót, akkor nem tud hol reklamálni, miközben maga a beszerzés is kellemetlen élmény lehet. De mindez alig gyakorol hatást az árazásra.

Az éves adatokból pedig tudjuk, hogy az ár kevéssé változik még annak ellenére is, hogy időközben a pénz romlik. Mit jelent ez?

  • egyre kisebb energiabefektetéssel megoldható munka a terjesztés?
  • egyre kisebb a kockázat?
  • valami más kompenzálja az inflálódás miatt kieső bevételt?
  • vagy egyre rosszabb üzlet dílernek lenni?

Elrejthet a technológia

A terjesztés egyszerűsödése egy létező opció, ugyanis az internet és előbb a mobil, majd az okostelefonok elterjedése egy csomó mindenben könnyítette az elosztók dolgát. A darkweben otthonosan mozgó profik minimális kockázattal rendelhetnek akár nagy mennyiségben bármilyen kábítószert, bitcoinnal fizetve gyakorlatilag visszakövethetetlen a tranzakció (éppen ez a felhasználás az egyik aggály, ami a kriptovalutákkal kapcsolatban fel szokott merülni).

Az utóbbi pár évben elterjedt titkosított üzenetküldő appokkal pedig ki lehet küszöbölni, hogy a kommunikáció a vásárlókkal visszakövethető legyen, ha valaki csak annyit betart, hogy Signalon vagy Telegramon intézi az üzletet, annak már arra sem kell ügyelnie, hogy kódnyelvet használjon. Ugyanezért feleslegessé vált a sok különböző – és gyakran cserélgetett – feltöltőkártyás telefon használata is, amit a nehezebb lekövethetőség miatt alkalmaztak sokan.

Aki lebukik, nem sok jóra számíthat

Ez már átvezet a következő fontos szemponthoz, a kockázat és a biztonság kérdéséhez. A 2013-ban életbe lépett új Büntető törvénykönyv pontosabban szabályozza a kábítószerrel való visszaélés különféle módjainak büntethetőségét (korábban egy tényállásban szereplő többféle cselekményt külön tényállásokba bontottak szét), és tartalmaz néhány szigorítást a témakörön belül, de ezek elsősorban azokat érintik a korábbinál hátrányosabban, akik fogyasztóként buknak le. Míg az előző Btk.-ben a fogyasztás csak más “elkövetési magatartások” keretében volt kezelhető, 2013-tól már önállóan is büntethetővé vált, és az elterelés igénybevételének lehetősége is szűkült.

Mind a fogyasztással, mind az előállítással vagy árulással lebukók számára rossz hír, hogy korábban ha valaki a kábítószerfüggőnek vallotta magát, az lehetőséget adott enyhébb büntetések kiszabására, de ez is megszűnt 2013-tól. Szigorítottak abban is, hogy a jelentős vagy különösen jelentős (utóbbi a kategóriát a 2012-es Btk. vezette be) mennyiségként meghatározott mértékű kábítószerrel való visszaélés minősített eset lett, súlyosabb büntetést helyezett kilátásba. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű droggal (legalább a csekély mennyiségként meghatározott érték hússzorosa hatóanyag-tartalomban) vagy bűnszövetségben követik el, akkor a büntetés öttől húsz évig, vagy akár életfogytig tartó börtön lehet. Ha valaki hivatásszerűen foglalkozik drogárulással, mindkét kategóriába könnyen beleeshet.

Még mindig a fogyasztókat vegzálják

A kockázat értékeléséhez azt is meg kell nézni, mennyire hatékonyan végzi a munkáját a rendőrség; hiába elrettentőek a büntetési tételek, ha alig kapnak el valakit.

Amit előzetesen biztosan tudtunk, az […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2019/06/19/miert_kerul_ugyanannyiba_a_drog_kabitoszer_inflacio_dragulas_kockazat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Felpörgött szeptemberben a svájci luxusórák iránt vásárlókedv

A független újságírás azt jelenti, hogy szabad világban élünk. Támogass te is! Szeptemberben jelentősen megnövekedett …