2019. december 14., szombatMa Szilárda napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 328,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 299,00 Ft
2019.12.14. Szilárda Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 328,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 299,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Miért akarnak a Föld milliárdosai az űrbe menni?

Hirdetés

Miért akarnak a Föld milliárdosai az űrbe menni?

Májusban a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos Washington DC-ben válogatott hallgatóság előtt előadta a terveit és elképzeléseit arról, hogyan fogja az emberiség benépesíteni az űrt. Az Amazon alapítójaként milliárdossá váló Bezos sci-fi regényekbe és filmekbe illő jövőt vázolt föl, amelyben

Hirdetés

ezermilliárd ember él majd óriási űrkolóniákban, aszteroidákat és a Holdat bányásszák nyersanyagokért és az űrben gyártanak dolgokat, amiket aztán visszaküldenek a „lakóövezetként” megtartott Földre.

A másik űrbe bolondult milliárdos, Elon Musk mindeközben arról beszél, hogy éveken belül kolonizálni kell a Marsot, Richard Branson rakétás cége pedig azt tervezi, hogy nemsokára a világűrbe lövi a történelem első asztroturistáit.

De miért akar a világ, sőt, talán a világtörténelem leggazdagabb embere annyira elmenni a bolygóról, amin, ismétlem, ő a leggazdagabb élőlény? Már azon kívül, hogy megengedheti magának, hogy drága hobbijai legyenek? Mit akarnak a Föld milliárdosai csinálni az űrben, és mennyire reális az, amiről beszélnek? Mivel keresnek pénzt a rakétás cégeik és merre tart a milliárdosok űrversenye? És mit szólnak mindehhez az államok és mit szóljunk mi, a nem milliárdosok?

Dúsgazdag álmodozók

Pár hete volt 50 éve, hogy az Apollo 11 először embereket vitt a Holdra, ami egy olyan eredmény az emberiség történetében, amit bizonyos mércével valószínűleg azóta sem sikerült túlszárnyalni. A Holdraszállás azért is volt nagy jelentőségű, mert egy hatalmas dolog volt az amerikai és szovjet kormány/rendszer között zajló űrversenyben, amelyet végül, ha szabad ilyet mondani, az USA meg is nyert.

Az elmúlt pár évben nagyon divatos lett egy másik űrversenyről beszélni, amelyben már államok helyett milliárdos üzletemberek vetélkednek egymással. Hogy ez a versengés hogyan ment át az államok szférájából a vállalatokéba, azt szépen jelképezi, hogy azt a floridai kilövőállomást, amelyről többek között a Neil Armstrong és társai is elindultak a Holdra, 2014-ben Elon Musk SpaceX cége vásárolta meg a NASA-tól. Egy másik közeli kilövő komplexumot pedig Musk nagy vetélytársa, Bezos, és cége, a Blue Origin vásárolt meg.

Jeff Bezos

Jeff Bezos

Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

Musk és Bezos vetélkedéséről már rengeteg cikk, riport és legalább két könyv is született, így ennek a két techmilliárdosnak a neve nagyjából összeforrt az űrverseny új szakaszával. Rajtuk kívül még a Virgin Galactic nevű cégével szintén rakétaméregetésben lévő Richard Bransont is szokták emlegetni az űrbárók vagy asztromilliárdosok között. Ők hárman elég jól jellemzik azt, hogy hol tart ma az űr feltárása:

Mindhárman a holdra szállás korának gyermekei, akik azóta sem láttak ennél nagyobb előrelépést az emberi civilizációban, és akiket a science fiction irodalom meggyőzött arról, hogy ez csak a kezdete valaminek.

Musk híresen nagy sci-fi nerd, Bezos pedig állítólag már a gimnáziumi diplomaosztóján elmondott beszédében is a világűr gyarmatosításáról beszélt. És míg a gyerekkorukat az elképzelt és valós űrkalandok határozták meg, felnőtt életüket a kapitalizmus egy olyan szakaszában töltik, amikor a piacok globális térhódítása, az internetes technológia elterjedése és a növekvő egyenlőtlenségek lehetővé tették, hogy talán soha nem látott vagyonokat halmozzanak fel, amelyeket arra költhetik, hogy gyerekkori álmaikat valóra váltsák.

Privatizált űrverseny

Persze a Blue Origin, a SpaceX vagy a Virgin Galactic sokkal több, mint méregdrága hobbi, ezek piaci vállalkozások, amelyek pénzt is csinálnak és versenyeznek is egymással. A verseny egyrészt technológiai, amely arról szól, hogy melyik cég tud jobb, többször is fellőhető és visszahozható rakétákat gyártani. Másrészt gazdasági, és leginkább, részben legalábbis állami megbízásokért folyik. Ez kicsit árnyalja azt a képet, hogy már a privatizált űrverseny korában élünk, inkább a PPP-űrverseny kora ez, amikor az amerikai állam már nem akar annyit költeni rakétákra, roverekre, kilövésekre, és ezt szívesen bízza magáncégekre. A SpaceX például már nyert el megbízást a NASA-tól, hogy ellátmányt és felszereléseket szállítson a nemzetközi űrállomásra, nemrég pedig arról lehetett olvasni, hogy Musk és Bezos cége is nyert a NASA-tól pénzt arra, hogy újabb, 2024-re tervezett holdraszállások technológiai alapját készítsék elő.

Az állami megbízások mellett a másik terület, amiben már most van pénz, az a műholdbiznisz. Nem újdonság már senkinek, hogy a boltba is alig tudnánk már elmenni műholdas technológiai nélkül, így ez egy olyan piac, amely él, virul, sőt fejlődik, így meg lehet itt teremteni az űrgazdaság alapját. Ráadásul már nemcsak a GPS-ünket akarják a telekomcégek a földön kívülről szolgáltatni, de egyre több cég gondolkodik abban, hogy hogyan lehetne alacsonyan keringő műholdakról internetet sugározni a földre. Ezen mindhárom űrbáró dolgozik, a Blue Origin a tervek szerint 2021-ben kezd majd ilyen műholdakat feljuttatni a New Glenn nevű rakétáján, de Musk és Branson cégei is dolgoznak a megoldáson.

BlueOrigin NewShepard M9 StarsOnPad

Fotó: blueorigin.com

A harmadik álom, amelynek megvalósításában mindhárom asztromilliárdos benne van, az az űrturizmus beindítása, vagyis az, hogy – feltehetően szintén dúsgazdak – embereket vigyenek az űrbe körülnézni. Ebben Branson előrébb jár a többieknél, az ő cége, a Virgin Galactic legalábbis már gyűjti a jelentkezőket (és a pénzüket), akiket első körben visz majd a Föld atmoszféráján kívülre. Az indulás viszont, úgy tűnik, mindig egy évvel később lesz, mint mikor kérdezik. De Bezosnak is az a terve, hogy a Blue Origin New Shepherd nevű rakétájával turistáknak mutassa meg, hogyan is néz ki a bolygónk kívülről.

Bányák és gyárak az űrben

Persze hazugság lenne úgy csinálni, mintha csak ebből a három cégből állna a kereskedelmi űrszektor. Sőt, a Space Angel nevű, kifejezetten űrrel foglalkozó cégekre specializálódott kockázati tőkealap vezetője, Chad Anderson szerint már több mint 400 cég van, amely kifejezetten csak azzal foglalkozik, hogy űrben használható technológiát fejlesszen. Ezekbe a vállalkozásokba pedig elég komoly pénz folyik: csak 2019 első három hónapjában 1,7 milliárd dollár befektetést kaptak, kétszer annyit, mint egy évvel korábban.

És hogy miket csinálnak […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2019/08/13/milliardosok_urverseny_urbanyaszat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Egy másfél milliós fővárosban törhet ki a következő vízkrízis

Iszlámábádban és térségében is mind fenyegetőbbé válik a vízhiány. Pakisztán másfél millió lakosú fővárosában azonban …