2019. február 18., hétfőMa Bernadett napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 318,00 Ft | USD: 281,00 Ft | CHF: 280,00 Ft
2019.02.18. Bernadett Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 318,00 Ft | USD: 281,00 Ft | CHF: 280,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Melyik amerikai megy be egy pincébe, hogy kiszabaduljon onnan?

Hirdetés

Melyik amerikai megy be egy pincébe, hogy kiszabaduljon onnan?

A Dohány utcában, közel a zsinagógához és a romkocsmákhoz, turisták által kedvelt részen Neverland felirat. Nincs ajtó, csak egy beugró és egy pult, rajta csengő. Juss be, ha tudsz – üzeni már a bejárat bejárata. Megugrottuk az első lépést, lépcsőn mehettünk lefelé a pincehelyiségbe. A földalattiság a műfaj indulása óta része a szabadulószobáknak. Egy bárba érkeztünk, ahonnan oldalirányba nyíltak a szabadulószobák. A franchisetulajdonos PanIQ Franchising Inc-nek ez az első kombinált szobája, ahol enni-inni és szabadulni egyszerre (és külön is) lehet, de a tervek szerint az Egyesült Államokban is efelé, a kettős funkciójú helyek irányában gondolkodnak tovább.

Az amerikai céget négy magyar magánszemély alapította 2014-ben Los Angelesben, Hollywoodban, ahol az első szobájukat nyitották, majd néhány hónappal később San Fransiscoban is elindultak. Gábossy Ákos, az egyik tulajdonos, középiskolásként egy évet Kaliforniában töltött, innen jött az ötlet, a nyelvtudás és a helyismeret, amikor korábbi üzleti partnerével, Horváth Patrikkal úgy döntöttek, ők is felszállnak az akkor Magyarországon már robogó pánikszobás vonatra. (Korábban – többek között – budapesti játszóházakat üzemeltettek közösen.)

Kezdetben saját beruházásban, majd pénzügyi befektetők bevonásával közös vállalkozásban nyitottak szobákat, később alakították ki a franchise-rendszert, amelyhez a regisztrációt az Egyesült Államokban különösen nehéz megszerezni, rengeteg szabály és kötelezettség terheli a franchise-tulajdonost, és a drága jogosítványt minden államban külön-külön meg kell szerezni.

Hirdetés

Celebek, kuponok, csapatépítők

„A helyismeret mellett azért indultunk Los Angelesben, mert bíztunk benne, hogy ott a média intenzív jelenléte miatt virális lehet a dolog, a sztárok jelenléte pedig adhat némi hátszelet. Be is térnek hozzánk celebek, sőt a Google, a HP és az Apple is tartott már nálunk csapatépítőt. San Fransiscoba a közösségi média és a Szilícium-völgy közelsége miatt mentünk, hátha azok is lendíthetnek a márkaértékünkön” – mondta a kezdetekről Gábossy Ákos. A kezdeti lökést mégsem ezek adták, hanem a kuponos értékesítés. Még nem is volt kész az első egység, amikor már javában (és igen nyomott áron) árulták a jegyeket a szobába a Grouponon, ez volt a bevezető kampány. Mivel a szabadulás nem egy drága műfaj, hamar megvolt annyi jelentkező, amivel már el lehetett indulni, sőt, az első nap óránként eladott ötven kupon miatt fel is függesztették az értékesítést, mert nem tudták volna hova tenni az embereket.

Akik elmentek, azok jól érezték magukat, és – ami Amerikában még fontosabb, pozitív értékeléseket hagytak a közösségi médiában – nagy volt az átfoglalási arány (amikor rögtön az első élmény után vesznek egy másikra is jegyet), látszott, ez menni fog. „Az amerikaiak egyébként sokkal impulzívabbak, jobban kimutatják, amit gondolnak, éreznek, ezért kívülről is látszott, hogy igazán élvezik a dolgot” – mesélte Horváth Patrik.

„Óriási metropoliszokról beszélünk, és nagyon nem mindegy, hol nyit az ember szabadulószobát. Nem mindegy, hogy melyik városrészben, milyen ingatlanban, mekkora alapterületen. Ehhez kell a helyismeret, ami nekünk Amerikában már megvan, ezért folytatjuk ott a terjeszkedést, és az is látszik, hogy egy Amerikában befutott márka könnyebben tud globális terjeszkedésbe kezdeni” – mondták az alapítók, akik egyébként zömmel Budapestről irányítják a kinti csapatot, a technika segítségével mindent látnak, a foglalásokat, a helyeket, a játékokat, a hibákat is. „Teljes kontroll alatt tartjuk az egész működést a távolból is, és az első időszakunkban gyakorlatilag éjt nappallá téve néztük kamerán, távoli elérésben a játékokat és a reakciókat különösen, amit aztán elemeztünk, megbeszéltünk, ebből pedig leszűrtük, hogy melyik a jó irány.” Az online értékesítés a szabadulószobák sajátja lett, ez az elsődleges értékesítési csatorna, ezért a reklámot is ezen a platformon nyomják, hozzáadott érték, hogy így bárhonnan irányítható a kampány.

Nekik kellett Amerikában a műfajt is bevezetni. „A legnagyobb kihívás az volt, hogy tök jó, hogy csinálunk egy ilyet, de ki fog oda bemenni? Mert egy pincébe senki nem megy be az Egyesült Államokban. Nem értették, miért jó az valakinek, ha fizet 150 dollárt és utána mi bezárjuk egy szobába hatvan percre.”

Amerikában nagy hagyománya van a visszajelzéseknek, az értékelő platformoknak, ezért minden hibát azonnal javítaniuk kellett, nehogy lehúzzák őket. Nehéz megmondani pontosan, mi a tökéletes szabadulószoba titka. A hollywood-i szuperprodukciók miatt Amerikában nagyon fontos a külcsín, az adrenalindús játékmeneten túl számít az autentikus kinézet, a megfelelő dramaturgia és az ügyfélkiszolgálás. „Azt már sokkal nehezebb megmondani, milyen a tuti játékmenet, mert abban nagy egyéni eltérések lehetnek, hogy kinek mi jön be. Mindenestre a high-tech kiállítás még nem garancia a jó játékra, az biztos.”

Idő kell, míg visszaáll a bizalom

„Az iparág renoméját bizonyára idő lesz visszaállítani, illetve még inkább felépíteni” – mondta Gábossy Ákos a decemberi lengyelországi tragédiára utalva. „A szabadulószobák többsége olyan mikro- és kényszervállalkozás, amelynek tulajdonos-alapítói gyakran nem megfelelő körülményeket biztosítanak a látogatóik számára. Sajnos borítékolható volt valami hasonló, figyelmeztető erejű baleset, ám azt nem gondoltuk volna, hogy egy ekkora tragédia kell ahhoz, hogy jobban szem elé kerüljön ez az iparág. Feltételezzük a legjobbat, a lengyel üzemeltető sem akart senkinek ártani, pusztán annyi pénzből és hozzáértésből, ami a rendelkezésére állt, ennyi futotta. Tudomásul kell venni, hogy benzinkutat sem lehet akárhol és akárhogyan építeni és még egy taxisnak is kötelessége költséges műszaki ellenőrzési folyamatokon átesni.”

A Paniqroomos alapítók azt gondolják, a dolog fontos aspektusa, hogy egyre többen járnak szabadulószobába, a tevékenység népszerűsége már vetekszik a lazer taggel vagy a bowlinggal. „Ahol ennyi ember megfordul, ott sajnos statisztikailag is nagyobb esélye van a balesetnek.”

Ők azt mondják, azért sincsen háromszor annyi egységük, mert általában a jogszabályi kötelezettségeken túl is megtesznek mindent a biztonságért az egységeikben. Ehhez tapasztalatuk is van: korábban például játszóházakat üzemeltettek Budapesten.

Azt is hozzátették, hogy a legtöbb építési hatóság nincsen felkészülve a szabadulószobákra, a tűzoltóság szakemberei is egyelőre – általában a jogszabályi kötelezettségen túl – a józan paraszti eszükre hagyatkoznak. „Az olyan alapvető dolgoktól, mint a poroltó, exitlámpák, evakuációs terv és megfelelő menekülési útvonal megléte, tűzjelző rendszer és állandó operátori felügyelet beszélni sem érdemes, evidencia, hogy a szabályok szerint kerülnek elhelyezésre és kiépítésre.” Bár pánikgomb és kulcs náluk is létezik, de tulajdonképpen értelmetlen, mert a fő ajtókat nem zárják. Náluk is játszhatnak gyerekek, de egy bizonyos kor alatt csak szülői felügyelettel.

Azt mondják, Budapesten is működnek olyan szobák, amelyeket nagyobb vizsgálódás nélkül be lehetne zárni, és ettől a balesettől valami olyasmit várnak, mint ami a West Balkán-tragédia után történt, amikor is jelentősen szigorodtak a tömegszórakoztató létesítményekre vonatkozó előírások.

Túl a lakatokon

Egy helyszínen 3-5 tematika, azaz szoba található, ennyi történetet játszhat végig a vendég. A játékokat is a csapat fejleszti, a kezdetek kezdetén Gábossy Ákos és testvére, Strausz Patrik. Ma már a szabadulószobák harmadik generációjának időszámítását éljük. Az első generációsok még kizárólag lakatokra, kulcsokra és keresésekre alapultak; a második generációs játékokban már több az elektronika és van egy központi bútorelem, ahol minden működésbe lép; a harmadikban több a bútor, az effekt, bonyolult a vezérlési rendszer, összetettebb a játék.

Idáig viszonylag ismerős volt a képlet, nem a Paniqroom volt az első, amelyik szobát nyitott külföldön, a világ számára magyar találmányként elkönyvelt műfaj mindenhol sikerrel mutatkozott be. Gábossy Ákosék az amerikai indulással és a franchise kialakításában nyújtottak mást. Ennek először prózai okai voltak, nem volt több pénzük újabb szobák nyitására, így először másokkal közös cégeket hoztak létre, de a franchise-engedély után inkább ráálltak arra, hogy a franchise-jogot értékesítik, továbbá – igény esetén – vállalják az egységek üzemeltetését. Így a franchise-ot megvásárlók tulajdonképpen pénzügyi befektetők, nem kell beállniuk a pult mögé, mindent az amerikai anyacég intéz, ők élhetnek bárhol a világon.

A vállalkozás fejlődését lekövették a különböző cégformák: vannak saját szobáik, joint venture vállalkozások és klasszikus franchise-egységek. Jelenleg 12 működő és 5 épülő egységük van.

Budapest kivételével csak amerikai városokban (pl. Dallas, Houston, New York) vannak jelen, de lesz egységük a Bahama-szigeteken és Pakisztánban is, és tárgyalnak más európai és tengeren túli országokkal is.

Bár látszik némi természetes konszolidáció és a piacra lépés költsége egyre nő, a piac nem tart ott, hogy ártana a konkurencia. „Minél több szabadulószoba van, ez a tevékenység annál ismertebbé válik. Mint ahogy anno a mozival történt, kezdetben csak egy terem volt, később jöttek a multiplexek.” A cégnek több mint 60 munkavállalója van, döntő többségük az Egyesült Államokban dolgozik és főleg az üzemeltetést végzik, de van magyarországi gyártóüzemük is. A Paniqroom márkanév alatt működő egységek évi több millió dollár forgalmat realizálnak.

Egy átlagos háromszobás helyszín kialakítása 250-300 ezer dollárba kerül. Hogy milyen gyorsan térül meg a befektetés, az városfüggő, de általában két-három év alatt. A Paniqoom modelljében a beugró franchise csatlakozási díj (25 ezer dollár) mellett a franchise gazdának a forgalom után jár pénz, az üzemeltetést, a játékok kitalálását, levezetését, karbantartását, a foglalási rendszer kezelését az anyacég végzi. A Paniqroom idén elsőkörös kockázati tőkebefektetést is kapott, a Hiventures állami hátterű kockázati befektető cég 875 ezer dolláros (245 millió forintos) tőkeinjekciót adott a csapatnak.

Budapesten nem kutatták külön a lehetőséget, de egy megkeresés miatt végül elindult a magyar egységük is, Neverland néven. Hogy miért nem az amerikai márkanévvel indultak itthon is, annak egy régi történet az alapja. A kezdetek kezdetén volt egy Paniq Szoba elnevezésű csapat már Magyarországon, akikkel az elején rövid időre össze is fogtak, végül Gábossyék úgy döntöttek, Amerikában védetik le a nagyon hasonló Paniqroom nevet. Így most, amikor a budapesti nyitás megtörtént, nem akartak zavart kelteni a fejekben, mert Paniq Szoba ma is létezik Magyarországon.

A Neverland az első olyan egység, amely egyben vendéglátóhely is, de ezt a modellt erőltetni fogják Amerikában is. Idén Las Vegasban terveznek egy ilyen egységet 6-8 témával, mintegy 2 millió dollárból. Szintén idén szeretnének még egy befektetési kört és néhány kisebb konkurens felvásárlását. A távlati cél, kb. 30-40 egységnél a sikeres exit.

Szabaduló export

A szabaduló- vagy pánikszoba magyar találmány, legalábbis magyar találmányként vonult be a történelembe. Gyurkovics Attila volt az első, aki 2011-ben Parapark néven elindította a műfajt. A feladványos-keresős játék hamar robbant, aminek jót tett, hogy akkoriban indult a romkocsmák divatja is. A lepukkant kocsmák mellett jól elfértek a pincékben a különösebb befektetést, felújítást nem igénylő szabadulószobák. Főleg a kezdeti időkben egy szobában egy asztal, egy szék és sok lakat – ennyi volt a felállás. Tudni kell, hogy ezzel egy időben Japánban is elindult egy hasonló játék, csak ott nem kellett helyiségről helyiségre járni, a játékosok egy szobában ültek, és egy asztalnál oldottak meg feladványokat. Ha jól csinálták, kijutottak. Magyarországon hamar és sokféle pálya indult, ma is Budapesten van a legtöbb ilyen hely, de az élelmesebbek rögtön észlelték, külföldre kell vinni az új Rubik-kockát.

A Parapark, az ExitRoom, a Trap és a PanIQRoom kezdtek el külföldön terjeszkedni franchise-rendszerben, az ExitPoint Games inkább megrendelésre alakított ki szobákat külföldi partnereknek. Az Egyesült Államokban a PanIQRoom dominál, Európában inkább a Parapark és a Trap, utóbbi elég sok helyet tudott nyitni Ázsiában is. Az biztos, hogy a nagyvárosokban már mind találni szabadulószobát.

 Borítókép: Gábossy Ákos és Horváth Patrik Fotó: Ajpek Orsi / Index

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2019/02/10/neverland/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Százmilliókat kaszálhat a fideszes polgármester családja az ipari parkon

Százmilliókat kaszálhat a fideszes polgármester családja az ipari parkon

Újabb ipari park épül Szigetszentmiklóson, szám szerint a harmadik, a beruházással jól járhat Szabó József, …