2019. október 19., szombatMa Nándor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
2019.10.19. Nándor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Kilépés a közepes jövedelem csapdájából – Az ír és a magyar legnagyobb árbevételű vállalatok összehasonlítása

Hirdetés

Kilépés a közepes jövedelem csapdájából – Az ír és a magyar legnagyobb árbevételű vállalatok összehasonlítása

Az elmúlt három évtized alatt, ami a rendszerváltozás óta eltelt, a hazai gazdaság összességében, és a sikeres nagyobb és közepes méretű hazai tulajdonú vállalkozások is bekerültek a világgazdasági középmezőnybe. Sokan sokféleképpen tekintenek vissza az elmúlt évek fejlődésére és vállalkoznak a közelebbi és távolabbi jövő előre jelzésével. Minket az érdekel, hogy a hazai vállalkozások tekintetében mi kell ahhoz, hogy a globális döntőbe minél többen eljuthassanak.

Az elmúlt évtizedekben több országnak is sikerült felfelé kitörnie a közepes jövedelmű országok közül.

  • Ezek közül voltak, akik központi döntéssel, jelen fogyasztásról való lemondás mellett zárt piacokon invesztáltak a fejlődésbe (az ázsiai kistigrisek).
  • Voltak, akik hirtelen felfedezett és aktuálisan értékes természeti erőforrásra alapozva lettek gazdagok (Norvégia vagy a Közel-Kelet országai).
  • És voltak, akik kívülről jövő erős (nem feltétlenül pénzügyi) támogatás mellett léptek gazdaságilag jelentőset előre (Kína, Kelet-Németország).

Mivel egyértelmű, hogy Magyarország jelenlegi realitásaiban sem az első, sem a második típusú fejlődési út nem valószínű, hazánk számára a harmadik út tűnik járhatónak. Az elmúlt félszázad egyik éltanulója Írország és az ország mérete is összehasonlítható hazánkkal. Felmerült bennünk: hogyan fogható meg az ország erős gazdasági fejlődése a vállalati kör elemzésével?

Hirdetés

Milyen tanulságok vonhatók le az ír legnagyobb vállalatok listájának elemzéséből a hazai tulajdonú vállalatok lehetséges továbblépésére vonatkozólag?

Elemzésünkben a magyar és az ír legnagyobb árbevételű cégek listáját hasonlítottuk össze. A listák megismerése és elemzése során azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb ír tulajdonú cégek nem csak méretükben/árbevételükben, hanem fejlettségükben is a legnagyobb magyar tulajdonú cégek fölé emelkednek. Ennek nyilvánvaló megjelenése, hogy abban a három fő dologban, melyeket a tavasszal szervezett „Magyar vállalatok 2030” című konferencián azonosítottunk, mint a középdöntőből a globális döntőbe vezető út, jelentősen előrébb állnak, mint a magyar cégek:

  • Technológia: sok céget láttunk, amelyik saját egyedi tudásbázisra alapított technológiával rendelkezik és azt tudja külföldre vinni
  • Márka: szintén sok céget láttunk, melyek már nem csak a szigetországban, de az Egyesült Királyságban, Európában vagy akár globálisan is ismert
  • Saját külföldi elosztási képesség: a hazai cégekhez képest kifejezetten sok olyan céget találtunk Írországban, melyek saját nemzetközi hálózattal és jelenléttel rendelkeztek, a saját termék, technológia vagy tudás külföldre történő eladására vagy külföldi operáció működtetésére

Ehhez kapcsolódott még az a negyedik elem, hogy úgy tűnik, a piaci konszolidáció az alapvetően helyi cégek által lefedett piacokon inkább megtörtént, ami ezeken a piacokon komolyabb cégméretek kialakulásához vezetett – akár a magán-, de még az állami szektorokban is (pl.: oktatás és egészségügy). Ezek tűnnek tehát azoknak a dolgoknak, amiken a hazai cégeknek is dolgozniuk kell.

Tanulságok a magyar cégek számára

Mi segíthette az ír vállalatokat ebben a fejlődésben? Erre ötleteink és élményeink vannak – teljes válaszunk még nincs.

A szomszédos országbeli, európai és globális terjeszkedést biztos erősen segítette az írek angol anyanyelve. Ezen mi segíteni nem tudunk; ugyanakkor az oktatás (és televíziózás) angol nyelvre helyezése biztosan segítene Magyarországon is. Az USA-ban élő hatalmas, és összetartó ír diaszpóra fontos szerepet játszhatott. Hazánknak valódi „közelkülföldje”, ahogy a szláv nyelvet beszélőknek, vagy az íreknek Nagy-Britannia nincs, és a „majdnem hazai” terjeszkedés lehetőségének hiánya jelentős korlátja a hazai vállalatok fejlődésének.

Az adórendszer, ami Írországban a multik betelepedését segítette, Magyarországon is kedvező, ahogy a multik bevonzásával is jól állunk. Ugyanakkor makrogazdasági, gazdaságpolitikai szinten illetve okos tematizálással kell megtalálni azokat a módszereket, melyekkel a hazai multik rávehetők a hazai beszállítói környezet aktívabb használatára és fejlesztésére, hogy aztán azok a cégek megerősödve és tudást szerezve léphessenek nemzetközi porondra. Információnk szerint egyébként az Irish Development Board (hasonlóan a szingapúri Economic Development Board-hoz) kifejezetten sokat tett azért, hogy az országba belépő multikat formális és informális eszközökkel is rávegye a hazai cégekkel való hatékony együttműködésre. Az a trend, hogy a multinacionális cégek számtalan folyamatot és tevékenységet kiszerveznek, hatalmas lehetőséget ad helyi cégeknek akkor, ha a multik rávehetők, hogy némi plusz energiával lehetőséget adnak helyi cégeknek a tanulásra.

Fontos tanulság az is, hogy az iparágak többségében szükség lenne sokkal erősebb, akár tulajdonosi szintű kooperációkra a hazai cégek között.

Az adatbázisok

Munkánk során a 2017-es adatokra alapuló top vállalati listákat használtuk, melyek árbevétel alapján rendezik sorrendbe a cégeket. Magyarországra vonatkozóan a HVG-től kaptuk meg a toplistájukat, amely az 500 legnagyobb árbevételű céget közli. Írország esetében pedig az Irish Times által, a HVG-hez hasonlóan évente publikált Top1000 első 500 cégét elemeztük.

Hogy néznek ki ezek a listák? Nagy különbség, hogy a HVG listájában a cégcsoportok szerepelnek csoportként konszolidált adatokkal és ha a csoportban szereplő vállalatok kellően nagyok, akkor külön vállalatonként is (azaz megvan egyfajta kettőződése a vállalatoknak és vállalatcsoportoknak). Az írországi lista ilyen szempontból kevésbé duplikál; minden szereplő vagy konszolidáltan, csoport szinten kerül bele, vagy pedig az egyedi vállalatokkal, de a holdingszervezet nélkül.

A magyar listában 168 hazai tulajdonúnak értékelt cég van; az ír listában kicsit több, 193 darab. A cégek tulajdonosi felosztása a következő ábrán látható:

Talán a legérdekesebb különbség, hogy míg az ír listában 12 szövetkezet van (többnyire a magyar TÉSZ-ekre hasonlítanak, több száz, akár ezer tulajdonossal; főként az agrár és élelmiszeripari szektorban), addig a magyar listában egyetlen ilyet sem találunk. Érdekes az is, hogy az ír listában van 10 non-profit szervezet, ami akkora árbevételű, hogy befér a top 500 cég közé (kórházak, egyetemek), és hogy az ír listában van 3 pénzügyi befektető által tulajdonolt nem tőzsdei cég (private equity), a magyar listában ilyeneket sem találtunk.

A magyar listában az elsőt, a MOL-t magyarnak tekintettük (tőzsdei, állami tulajdonhányaddal); a harmadik, az MVM is magyar, állami; az ír listában a 3. és a 8. helyi az első tízből, de ezek is, mint ahogy a következő kettő, tőzsdeiek. A hazai listában ez első konkrét magánszemélyek által tulajdonolt cégek a 13. és 14. helyen lévő, dohány-ellátáshoz kapcsolódó privát társaságok.

Az első 500 cég együttes árbevétele Magyarországon 160 milliárd EUR; Írországban 740 millió EUR; Ezt a kb. 4,5-ös szorzót (ami – nem meglepő módon a megtermelt GDP aránya is), kétharmadnyi lakossággal (az Ír köztársaság és Észak-Írország együtt 6,6 millió ember) termelik meg az ír vállalatok, A top 500 cég átlagos bevétele Magyarországon 320 millió EUR, Írországban pedig 1,5 milliárd EUR.

Iparági különbségek

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/10/08/kilepes_a_kozepes_jovedelem_csapdajabol/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Újabb svájci bank csapolja meg a gazdag ügyfelek készpénzes betéteit

A svájci Credit Suisse megkezdi a gazdag ügyfelei készpénzszámláinak további díjazását, az új mínusz kamatláb …