2019. november 12., keddMa Jónás, Renátó napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 334,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 304,00 Ft
2019.11.12. Jónás, Renátó Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 334,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 304,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Kemény 5 év vár Budapest ellenzéki vezetésére

Hirdetés

Kemény 5 év vár Budapest ellenzéki vezetésére

Ellenzéki vezetése lett a fővárosnak egy kétharmados Fidesz-kormány alatt, ez egy sor kérdést felvet. Ebben a cikkben áttekintjük, 

Hirdetés

  • hogy változott Budapest befolyása a saját helyzetére?
  • milyen Budapest pénzügyi helyzete, milyen állapotban van a fővárosi költségvetés?
  • mi a legnagyobb pénznyelő és időzített bomba?
  • milyen korábbi ígéretekben reménykedhet Karácsony Gergely?
  • várhatóan mik lesznek a legnagyobb ütközőzónák a kormánnyal?
  • és milyen mozgástere lehet a fővárosnak további anyagi források bevonására?

Új, ellenzéki vezetése van Budapestnek, sokan találgatják most, milyenek Karácsony Gergely és a szintén ellenzéki többségű fővárosi közgyűlés lehetőségei a város tényleges irányításában. Ez a kérdés azért merül fel egyáltalán, mert a súlyos pénznyelőket cipelő önkormányzat pénzügyi és közjogi értelemben vett önállósága is jócskán megcsappant 2010 óta, köszönhetően az Orbán-kormány központosító lépéseinek, amelyek intézményeket, forrásokat és jogköröket vontak meg a fővárostól. Mekkora mozgástere lehet az új főpolgármesternek és az ellenzéki többségű fővárosi közgyűlésnek?

Súlyosan államfüggő a magyar főváros

Közhely, de igaz, hogy Budapest a rendszerváltás óta némileg alulfinanszírozott, pláne ahhoz a szintén sokat emlegetett tényhez képest, hogy a fővárosban termelik meg a nemzeti össztermék 40 százalékát. Az elkölthető pénz mennyisége más európai nagyvárosokhoz mérten elképesztően alacsony, a G7 gyűjtése szerint az egy lakosra jutó éves bevétel terén sereghajtók vagyunk a Közép-Európa nagyvárosai között, a helyi GDP 1,5 százalékával gazdálkodik a főváros. Ezen a helyzeten az aktuális kormánnyal jó viszonyban lévő Tarlós István sem tudott változtatni, sőt, regnálása alatt Budapest anyagi kiszolgáltatottsága tovább nőtt.

Beszédes példa, hogy a leköszönő polgármester maga fogalmazott úgy egy a Pesti Srácoknak adott interjújában:

a kormány olyan rendszert alakított ki, amelyben központi támogatás nélkül nagyberuházásokat nem tudunk kivitelezni.

A fővárosi költségvetés nagysága drasztikusan lecsökkent a 2010-es évek első felében: 2011-ben a működési kiadások még 306 milliárd forintra rúgtak, ebből 2013-ra 170 milliárd lett (a működési bevételek ugyanebben az időszakban 354 milliárdról 180 milliárdra apadtak), és azóta nagyjából ezen a szinten stabilizálódott. Ennek oka alapvetően a két lépcsőben megvalósított hatáskörcsorbítás: 2012-ben elvették a fővárostól a kórházak üzemeltetését, 2013-ban pedig az új önkormányzati törvénnyel más feladatokat is, így például az iskolák fenntartását. Vagyis a kevesebb pénzhez kevesebb felelősség is jár, de ez akkor is azt jelenti, hogy Budapest vezetőinek alig maradt ráhatása arra, mi történik a legfontosabb állami alrendszerekben a saját határain belül.

Csökkenő vagyon, nagy hiány

A nominális csökkenés ellenére – ahogyan azt Tarlós szerette is emlegetni – a működési költségvetés (itt jelennek meg az alapműködéshez tartozó bevételek-kiadások) végig egyensúlyban maradt az elmúlt ciklusban, vagyis a bevételek összege mindig felülmúlta a kiadásokét. Igaz, az is lekövethető, hogy a keletkező tartalék folyamatosan csökken, tehát esik vissza a szűkösebb időkre félretehető pénzösszeg.

Ha a fejlesztési (szakzsargonban: felhalmozási) költségvetést nézzük (itt a bevételi oldalon privatizációs és vagyonhasznosítási bevételek, állami és EU fejlesztési támogatások vannak, kiadási oldalon pedig jellemzően a beruházások és felújítások), szintén szűkülést látunk, holott ennek nem kellene nagyon szorosan együtt mozognia a működési költségvetés trendjével (kisebb mértékű együttmozgás azért indokolt, például mert az állami irányítás alá vont ágazatokat érintő fejlesztés feladata is az államra hárulhat). Itt folyamatos a forrásigény,

az éves kiadások rendre felülmúlják a bevételeket:a különbség viszonylag alacsony volt a 2011 és 2014 között, 2015-től viszont – a 2016. évi visszaesés ellenére – jelentősen megnőtt.

Ezzel összhangban az önkormányzat költségvetési pozíciója is romlott valamelyest: a költségvetési hiány 2017-ben csaknem elérte a 40 milliárd forintot, ami 2018-ra csökkent ugyan, de még mindig jelentős, 24 milliárd forint a költségvetés finanszírozási igénye. Ezt a korábbi évek megtakarításai (pl. pénzmaradvány) felhasználása mellett azt önkormányzat külső forrásokból (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás) fedezheti.

Amikor hosszabb távon kell a hiányt a megtakarításokból pótolni, az idővel a kassza kiürüléséhez vezet, ezért megvizsgáltuk azt is, hogyan változott a főváros pénzvagyona és értékpapírállománya az elmúlt években. A pénzvagyonról általánosságban elmondható, hogy erősen hullámzó képet mutat, amiben egyszeri tételek, pl. el nem költött beruházási támogatások is szerepet játszhatnak. A pénzeszközök nagysága az ábrán nem jelzett 2006-2013-as időszakban is a 43 és 97 milliárd forint közötti sávban ugrált, de a hullámzás mellett egy csökkenés is megfigyelhető 2016-tól. Ha ez trendszerűen folytatódik, az a fővárosi kassza kiürüléséhez vezethet.

Kezd megszaladni az adósság

Az önkormányzati hitelfelvétel egyébként önmagában nem akkora mumus, mint amiként rendszeresen előkerül a közbeszédben: a városgazdálkodás természetszerűleg úgy működik, önkormányzati beruházások kiadásai pontszerűen merülnek fel, aránytalanul nagy terhet róva a költségvetésre, hasznaik viszont hosszú távon jelentkeznek.

Ez indokolja egyébként azt is, hogy a beruházások nagyrészt hitelből érdemes finanszírozni, mert így a költségek igazságosabban terülnek szét a haszonélvező lakosokra. A baj akkor kezdődik, ha egy önkormányzat reménytelenül eladósodik, és a finanszírozási kiadásain belül a törlesztéshez kapcsolódó tételek nagy mértékben megugranak, ahogy ez sok magyar önkormányzattal megtörtént az állami adósságátvállalást megelőző időszakban.

A főváros a költségvetési tervezet mellékletében több mint 170 milliárd forint adósságot tüntetett fel; az ellenzék már idén év elején el is kezdte emiatt kongatni a vészharangot, miszerint Budapest óriási adósságot görget maga előtt, minden évben újabb 25 milliárd forinttal adósodik el, és a 2019-es hiány már bevételek 67 százalékát teszi ki. A költségvetési tervezet szerint a hiteltörlesztés idén elkezdődik, a törlesztő teljes összege a 2019-es évre alig haladja meg a 6 milliárd forintot, ami viszont nem vészes a költségvetés méretéhez képest.

De van egy nagyobb gond a hitellel

A hitelekkel kapcsolatban momentán ennél is nagyobb problémának tűnik, hogy Budapest (az összes többi önkormányzathoz hasonlóan) – egy-két kivételtől eltekintve – nem vehet fel saját döntése alapján semmiféle hitelt. Ezt a 2012-től szabályozta így a kormány, az intézkedés célja elméletben, hogy legyen egy központi kontroll a települések gazdálkodása felett, az önkormányzatok ne vegyenek fel nyakló nélkül kölcsönöket, amik aztán adott esetben bedöntik a költségvetésüket (nem utolsó sorban beleszámítanak az államadósságba is). Csaknem 8 év elteltével az látszik, hogy ugyan az állami adósság-átvállalást követően alacsony mértékű volt az adósság növekedése, az 2017-ben és 2018-ban már újra meghaladta az 50 százalékot.

Az azonban szembetűnő, hogy a kormányzati jóváhagyásra nagyobb esélye van a kormánypárti településeknek. A hitelforrások hiányában vissza is szorultak az önkormányzati beruházások: míg korábban az állami beruházások felét az önkormányzatok valósították meg, addig ez az arány mára nem éri el a 25 százalékot. Ezzel párhuzamosan pedig egyre inkább teret nyertek a kormányzati, de helyi érdekű beruházások. De a kormány igyekszik befolyást szerezni azokban a projektekben is, amelyek ilyen-olyan forrásból mégis önkormányzati hatáskörben valósulnak meg: 2020-tól a 700 millió forintot meghaladó beruházások a BMSK Zrt. kezelésébe kerülhetnek. Jól látható, hogy a kormány jól bebiztosította magát előre arra az esetre, ha a teret veszít az önkormányzati választásokon, ám Budapest már korábban is kapott az ízelítőt a kormánnyal való, inkább politikai, mint szakmai birkózásból:

  • A 3-as metró szerelvényeinél azért kellett az ár-érték arányban kevéssé előnyös felújítás mellett döntenie Tarlóséknak az új kocsik vásárlása helyett, mert a kormány ehhez a feltételhez kötötte az állami garanciavállalást a kölcsönre (és persze magát a kölcsönt is jóvá kellett hagynia). A döntés gazdasági szempontból nem racionális, maximum felújítást végző orosz Metrovagonmasnak.
  • A metrófelújításhoz kapcsolódik a másik hasonló eset, itt a metrópótláshoz kellő buszok beszerzésekor kezdte csuklóztatni a fővárost a kormány: csak úgy akarták engedélyezni új járművek vásárlását, ha magyar buszokat vesz a főváros (és nem lengyeleket), azonban nem állt rendelkezésre darabra elég, a feltételeknek megfelelő magyar gyártmányú busz. A vége az lett, hogy a BKV lemaradt 150 új buszról, a flottát azóta ilyen-olyan használt buszok vásárlásával próbálja megújítani a cég.
A Budapesti Közlekedési Központ autóbuszai indulásra várakoznak

A Budapesti Közlekedési Központ autóbuszai indulásra várakoznak

Fotó: Faludi Imre / MTI

Egy ellenzéki vezetésű főváros tehát simán szembesülhet olyan problémával, hogy a kormány politikai okokból egyszerűen nem hagyja jóvá a hitelfelvételi vagy kötvénykibocsátási terveit. Hogy a főváros esetében ezzel az eszközzel mennyire kívánnak élni Orbánék, arról egyelőre sejtésünk sem lehet, ugyanis a szabály életbe lépése óta nem volt még Budapestnek ellenzéki főpolgármestere, és nem ismerjük a kormánypártok új stratégiáját az önkormányzati választáson kialakult új erőviszonyok kezelésére (az eddigi tapasztalatokat itt foglaltuk össze). Egyelőre Orbán Viktor kompromisszumkész hangot ütött meg, amikor a Karácsonnyal való együttműködésről nyilatkozott: a Hír TV-ben azt mondta, azok a megállapodások, amelyeket még Tarlós Istvánnal kötött, <a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2019/10/22/budapest_fovarosi_onkormanyzat_mozgastere_koltsegvetes_ado/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Műanyag-újrahasznosítással foglalkozó céget vett a Mol

Lezárta a Mol a tranzakciót, amelynek eredményeként 100 százalékos tulajdonrészt szerzett a németországi székhelyű, műanyag-újrahasznosítással …