2020. szeptember 22., keddMa Móric napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 308,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
2020.09.22. Móric Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 308,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Így leszünk a napelemek, az atom és a palagáz országa 2030-ra a kormány szerint

Így leszünk a napelemek, az atom és a palagáz országa 2030-ra a kormány szerint

Az Információs és Technológiai Minisztérium nyilvánosságra hozta a 2020-2030-as időszakra vonatkozó klíma- és energiastratégiai terveit, a dokumentumokból kiderül,

hogyan képzeli a kormány az átmenetet egy tisztább, takarékosabb energiarendszer felé.

Az EU-s célkitűzés 2050-re a klímasemlegesség elérése; ha ezt Magyarország is érvényesnek tekinti magára, és komolyan gondolja, akkor a 2040-ig is kitekintő tervekből már látszódnia kell azoknak a konkrétumoknak, amik megalapozzák ezt a gyakorlatban.

A stratégia fő kulcsszavai a nagyobb szuverenitás, a régiós energiapiaci integráció erősítése, “a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása”, a decentralizáció és a fogyasztóközpontúság, de hogy ezek mit jelentenek kézzel fogható tervek szintjén, arról nem minden esetben bocsátkozik részletekbe a külalak szempontjából eléggé összecsapott dokumentum. Azt mindenesetre kiszámolták a szakértők, mennyi a 2030-as energia- és klímapolitikai célok elérésének teljes beruházási költségigénye:

mintegy 14,7 ezer milliárd forint

(2019-es áron). Ehhez még hozzáadhatjuk a Paks2-projekt beruházási költségét, ami további közel 4 ezer milliárd forint.

Alább a stratégia fontosabb célkitűzéseket mutatjuk be minimális kommentárokkal, de készülünk olyan cikkel is, amelyben iparági szakértők, elemzők, piaci szereplők értékelik a dokumentumot.  

Orbánék kidobták belőle a Kádár-kockák felújításának a támogatását

A stratégia elfogadását hosszas vita előzte meg a kormányülésen, aminek hatására az eredeti vitaanyag több ponton módosult. Az elfogadott változatból kikerültek például a hazai magánlakás-állomány mélyfelújítását célzó konkrét elképzelések. A vitaanyag még a konkrét intézkedések között említi, hogy az épületállomány 3,3 százalékát szeretnék felújítani évente, és 1,4 millió vidéki családi házra (ebből 1,2 millió Kádár-kocka) kiterjedő programot indítanak vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hitellel. Az elfogadott stratégiában viszont már egy szó sincs erről. (A változtatásra Facebook-posztjában a szocialista Tóth Bertalan hívta fel a figyelmet.)

Nem ez az egyetlen intézkedés, ami kikerült a végső verzióból. Ahogy arra cikkében a Népszava rámutat, a korábbi tervben szerepelt a jelenleg betiltott szélerőmű-telepítések újbóli engedélyezése, a végleges változatban már nem. Különbség az is, hogy míg eredetileg 2040-re az áramtermelésen belül 45 százalékos megújulóenergia-arányt terveztek, addig a végleges változatba már csak 30 százalék került. Míg a vitaanyag szükségesnek nevezi a lakossági áram-, gáz- és távhődíjak “koncepcionális átalakítását”, ezt a végső verzió szerint mindössze csak “áttekintik”. 

Gáz: hozzuk több helyről, spóroljunk, legyen több magyar 

Magyarországnak nagyon erős, 80 százalékos a külső kitettsége, ami a földgázt, a legtöbbet használt (32,5%) energiahordozót illeti, ráadásul gyakorlatilag a teljes import Oroszországból jön jelenleg.

Ez nem túl előnyös politikai-gazdasági helyzet, a stratégia ezért kitűzi, hogy a gázimport-arányunk 2030-ra 70% közelébe, 2040-re pedig 70% alá csökkenjen, és források szintjén diverzifikálódjon (pl. belépjen a rendszerbe a régóta áhított román gázvezeték, illetve az LNG szerepének növeléséhez integrálódjon Horvátország és Magyarország gázpiaca). A Magyarországon felhasznált gáz a tervek szerint a jövőben (hogy pontosan mikor, azt nem közli a stratégia) ennyiféle irányból érkezik majd:

Screenshot 2020-01-17 at 14.13.11.png

Az importfüggőség csökkentéséhez az ITM szakértő felpörgetnék a hazai kitermelést a nem konvencionális (pl. palagáz, homokgáz) kitermelés ösztönzésével,

mint a tervezet írja, iparági szereplők szerint 1,500 milliárd köbméteres földgázkészlet is kiaknázható lenne Magyarországon. 2030-ra évi közel 35 millió köbméter itthoni földgázra számít az ITM, de a tárca szerint az igazán látványos felfutás csak ezt követően várható, 2040-re elérheti a 270 millió köbmétert. 

A gázzal kapcsolatban fontos szempont a spórolás is, a terv szerint megfelelő energiahatékonysági intézkedésekkel teljes gázfogyasztásunk a jelenlegi évi 10 milliárd köbméterről 2030-ra közel 8,7 milliárd köbméterre csökkenhet, 2040-re pedig 6,3 milliárd köbméter alá süllyedhet.

Ebben fontos szerep jut a fűtési célú gázfogyasztás csökkentésének, ami egyrészt a korszerű, más energiaforrással (pl. geotermia, biomassza, hulladékhő) dolgozó zöld távhőrendszerekkel, másrészt energiahatékony lakóépületekkel érhető el. Szükség is van rá, hiszen jelenleg a MEKH adatai szerint a magyar háztartások energiafelhasználásának háromnegyedét a fűtés teszi ki ami döntően földgázalapon biztosított (az országos gázfelhasználás közel fele lakossági felhasználás). 

Ennek javítása érdekében 2020-től már csak közel nulla energiaigényű épületek építhetők, a meglévő épületállomány pedig energiahatékonyságot célzó felújításokra szorul – azzal kapcsolatban azonban furcsa álláspontot vett fel tárca, ki fizesse ki ennek az árát. A dokumentum szerint 

a lakossági korszerűsítések piaci alapon, a tervezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében fognak megvalósulni, így költségei alapvetően nem a háztartásokat és az állami költségvetést terhelik majd.

Ebből az következne, hogy állami szerepvállalás nélkül, a piaci szereplőkre terhelve valósítanák meg azt a meglehetősen nagy költségigényű tervet, hogy a fűtési célú gázfogyasztás 2030-ra évi 2 milliárd köbméterrel csökkenjen. Emellett szerepel a tervezetben

a központi kormányzati épületállomány alapterületének évi 3%-os mélyfelújítása, ami nem tűnik túl nagyvonalú célkitűzésnek. 

Screenshot 2020-01-17 at 14.11.33.png

Áram: töméntelen napenergia

Az árampiacon a hazai kapacitások radikális növelését tervezi a kormány, ez indokolt is, hiszen Európában csak Litvániában, Luxemburgban, Albániában és Horvátországban magasabb az importigény villamos-energiából (32%). A terv úgy számol, 2040-re 20% alá mérséklődik az importarány, mindezt úgy, hogy már 2030-ra 90% lesz a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelésünk aránya (amiben természetes kulcselem a nukleáris kapacitások szinten tartása is).

A tervezet az áramigény folyamatos növekedésével számol 2040-ig, az arányok azonban közben megváltoznak: míg a lakosság és a szolgáltatások energiaigénye csökken, az ipar, a közlekedés és az egyéb szektoroké nő, de mindösszesen csak átlag 1,92 százalékkal évente. 

A rendszerből 2030-ig kikerülnek a lignites kapacitások (ez elsősorban a Mátrai erőmű régi blokkjait jelenti), de mint a terv írja, 

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2020/01/18/energiastrategia_2030_2040_kormany_tervei_grafikonok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Infláció, kamatszint, mérleghiány – ezért gyengül a forint

Infláció, kamatszint, mérleghiány – ezért gyengül a forint

Sok év munkája A közgazdászokat már régóta foglalkoztatja a kérdés, mi is határozza meg pontosan …