2020. szeptember 28., hétfőMa Vencel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
2020.09.28. Vencel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Hogyan csináljunk klímatudatos közlekedést pénz nélkül?

Hogyan csináljunk klímatudatos közlekedést pénz nélkül?

Tavaly egyik első intézkedéseként fogadta el az új Fővárosi Közgyűlés a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló előterjesztést. Az előterjesztés nem sokat mondott arról, hogy melyek lesznek azok a gyakorlati intézkedések, amelyek Budapest lakosainak mindennapjaira is hatással lesznek, inkább arra szorítkozott, hogy meghirdesse a területre vonatkozó stratégiák felülvizsgálatát.

Vajon milyen kézzelfogható intézkedések valósíthatók meg reálisan a következő években? Ezt fogom körüljárni a következőkben a közlekedés területén.

A közlekedés a fővárosi üvegházhatású gáz-kibocsátások 20%-át adja, és ez az arány növekszik. Az utóbbi években átlagosan évi 4 %-kal nőtt az autók száma a fővárosban és Pest megyében. Minden városlakó, autósok, tömegközlekedők és gyalogosok számára jól érezhető, hogy a jelenlegi közlekedési rendszer közelít a korlátaihoz, több autó már nem fér be a városba, és folyamatosan rossz a városi levegő. Olyannyira rossz, hogy az Európai Bizottság perbe fogta Magyarországot a határértékek rendszeres túllépéséért. Ezért mind a klímavészhelyzet, mind a levegőtisztaság, mind a zajvédelem egyértelműen az autózás visszaszorításáért kiált.

A cselekvés korlátai

A főváros vezetése két fő korláttal néz szembe ezen a téren. Az egyik a magyar kormány, amelyik várhatóan nem ad majd pénzt olyan beruházásokra, amelyek a városvezetés politikai prioritásait segítik, és feltehetőleg hitelfelvételt sem fog engedélyezni ezen a téren. Ezért nagyszabású infrastrukturális beruházásokkal (metrófejlesztés, parkolóházak építése stb.) valószínűleg nem lehet csökkenteni a kibocsátásokat. Az ilyen beruházások ráadásul évekig elhúzódhatnak, és kicsi az esély arra, hogy még ebben a ciklusban értékelhető változásokat hoznának. Ezért a továbbiakban a szabályozási lehetőségekre koncentrálunk, esetleg olyan lépésekre, amelyek kis költségigénnyel megvalósíthatók.

A másik korlát a lakosság rendszeresen autóval járó részének tűrőképessége, rugalmassága. A belvárosi lakók egészségét minden nap károsítja a rossz levegő és a zaj, és ez sürgős megoldást kíván. Azonban rengeteg ember van Budapesten és az agglomerációban, aki az életét, a munkáját, a családját az autós közlekedésre építette, és akiknek drasztikus közlekedési változtatások komoly érdeksérelmet és nehézségeket okoznak. 2016-ban az utazások 31%-a autóval történt Budapesten. Az elmúlt évtizedek felelőtlen regionális fejlesztési politikájának köszönhetően a budapesti agglomeráció jelentős része megfelelő tömegközlekedési kapcsolatok nélkül épült ki, és a közlekedési hálózat is erősen centralizált. Ez egy olyan adottság, amiről nem az agglomerációban élő emberek tehetnek.

Ezért nagyon fontos, hogy az intézkedések fokozatosak legyenek, lehetővé téve az embereknek, hogy kis lépésekben alkalmazkodjanak az új körülményekhez. A túl gyors haladás könnyen erős ellenállásba ütközik – így történt ez pl. Madridban, ahol a városvezetés egy huszárvágással kitiltotta az autók nagy részét egy kb. akkora területen, mint ami a pesti Nagykörúton belül van. Ennek hatására ugyan egy csapásra megjavult a levegőminőség, viszont a következő választásokat elvesztették, és az új polgármester most azon dolgozik, hogy a korlátozásokat megszüntesse.

Stratégiai cél: a benzines és dízelautók betiltása 2030-tól

A klímavészhelyzet akkor lesz érthető a polgárok számára, ha megtelik tartalommal és távlati célokkal. A közlekedés terén kézenfekvő cél a belső égésű motorok betiltása. Világszerte több nagyváros tett már ilyen irányú vállalásokat, Európában ide tartozik Amszterdam, Athén, Brüsszel, London, Barcelona, Róma, Párizs és Koppenhága. A cél pontos megfogalmazása változó, hol 2025-re, hol 2030-ra szólnak, és vonatkozhatnak vagy minden járműre, vagy csak az újonnan regisztráltakra.

Utasok az amszterdami központi pályaudvaron

Utasok az amszterdami központi pályaudvaron

Fotó: Remko de Waal / MTI / EPA

A konkrét budapesti célkitűzés meghatározása további elemzést igényel – a lényeg az, hogy legyen egy ilyen cél. Ezzel kijelölnénk a budapestiek számára a jövő irányát, kézzelfoghatóvá tennénk a klímavészhelyzetet, és egyben megalapoznánk a következő időszak közlekedés-politikai intézkedéseit. Egy ambiciózus távlati cél egyben ellensúlyozza a fokozatosság miatti esetleges türelmetlenséget is.

Ezer apró lépés – Szabályozási lehetőségek

Ha nincs pénzünk beruházni, és egy csapásra az autókat sem lehet kitiltani, akkor mit tehetünk a stratégiai cél eléréséért? Nagyon is sokat. Az alábbiakban végigveszünk egy sor beruházást nem igénylő szabályozási lehetőséget, amelyek egyenként talán kis lépéseknek tűnnek, és talán nem is olyan izgalmasak, mint egy-egy nagy építkezés, együttesen viszont nagyon sokat tehetnek azért, hogy elinduljunk a klímasemlegesség irányába.

Parkolási reform

A főváros egyik legnagyobb problémája, hogy sokkal többen akarnak autóval járni, mint amennyit az infrastruktúra elbír: nincs elég parkoló, nincs elég út, és a lakók tüdeje és füle is túl van terhelve. Az autóhasználat visszaszorításának egyik hatékony módja annak megdrágítása, különös tekintettel a parkolás megdrágítására.

A fizető parkolás reformjáról már nagyon sok szó esett az ezen a téren tapasztalható korrupció miatt. De nem csak ezt kell megszüntetni, hanem arra is szükség van, hogy differenciáljuk a parkolási díjat az adott járművek széndioxid-kibocsátása szerint. Ez kezdetleges szinten most is létezik a zöld rendszámos autók ingyen parkolásával, de ennél jóval többet el lehet érni ezen a téren. Ez utóbbi a gyakorlatban úgy oldható meg, hogy megemelkednek a parkolási díjak, de aki regisztrál online fizetésre, és környezetbarátabb autója van, az kaphat kedvezményeket.

Zöld rendszámos BMW i3 elektromos meghajtású személygépkocsi Budapesten

Zöld rendszámos BMW i3 elektromos meghajtású személygépkocsi Budapesten

Fotó: Marjai János / MTI

Nem szoktunk beszélni a céges parkolóhelyek jelentőségéről, pedig a munkáltatók által a dolgozóknak ingyen biztosított parkolóhelyek százezres nagyságrendben teszik lehetővé azt, hogy emberek autóval járjanak dolgozni. Ez természetesen jelentősen növeli a dugókat. Sok olyan ember van, aki csak autóval tud eljutni a munkahelyére, de bizonyára sok olyan is, aki csak azért jár autóval, mert megteheti, hiszen van céges parkolóhelye. Mivel a céges parkolóhelyek tényleges többlet-terhelést jelentenek a fővárosi úthálózatnak és a városlakók tüdejének, ezért indokolt lenne ezek díjkötelessé tétele.

A munkahelyi parkolási hozzájárulási díjat a munkáltatók fizetnék az általuk a dolgozók számára biztosított helyek után. Ez a rendszer az angliai Nottinghamben már működik, ott kb. 160 ezer forintot kell fizetni egy-egy belvárosi parkolóhely után. A megoldás előnye az, hogy a díjat nem közvetlenül a választók fizetik, és így egyrészt jóval nagyobb összegek is beszedhetők, valamint kisebb a népszerűtlenségi hatás. Ráadásul ezek a parkolási díjak működnek is. A nottinghami tapasztalatok azt mutatják, hogy csökkentek a dugók és ezért útfelületeket át lehetett adni a tömegközlekedésnek, illetve kerékpárosoknak. Mindeközben nőtt a belvárosi munkahelyek száma, valamint javult a levegőminőség is. Budapesten egy hasonló parkolási hozzájárulás a régóta fontolgatott útdíjak bevezetésének is alternatívája lehetne.

Fontos az is, hogy elmozduljunk a honos parkolás fizetőssé tétele felé. Ez nagyon kényes kérdés, mert egy meglevő jogot kell korlátozni, de kellő körültekintéssel ez megvalósítható. Itt négy fő irányba kell elindulni: i) megszüntetni az új engedélyek kiadását ii) el kell törölni a különféle vállalati és cégautós kedvezményeket: ha egy cégnek van pénze autóra, akkor parkolásra is legyen; iii) a díjmentességet csak kérelemre, egyedi elbírálás alapján adják; iv) a parkolási díj differenciált legyen aszerint, hogy mennyi az adott autó széndioxid-kibocsátása, ezzel ugyanis a későbbi […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2020/01/27/hogyan_csinaljunk_klimatudatos_kozlekedest_penz_nelkul/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Még 120 ezer adóbevallásra vár a kormány

Még 120 ezer adóbevallásra vár a kormány

A koronavírus-járvány egyik legnagyobb adókönnyítése, a beszámoló és az éves adóbevallások halasztása csaknem 600 ezer …