2019. október 19., szombatMa Nándor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
2019.10.19. Nándor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Érthetetlen, hogy miért költünk ennyi adófizetői pénzt a csodakötvényre

Hirdetés

Érthetetlen, hogy miért költünk ennyi adófizetői pénzt a csodakötvényre

Gyakran írtunk már a MÁP Plusz 5 éves csodakötvényről, amely 4,95 százalékos átlagos kamatot hoz a lakossági befektetőknek. A magánügyfelek ráadásul gyakorlatilag bármikor vissza is adhatják a papírokat az államnak.

Nem csoda, hogy óriási az értékesítési siker, a kötvényt viszi a lakosság, mint a cukrot, sok módos ember különleges konstrukciókkal, bankhitelekből is vett ilyen papírokat. Az Index.hu is írt erről a jelenségről, cikkünk után sok további érdekes részletet ismerhettünk meg. Az ÁKK, illetve Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke is érzékelte az anomáliákat.

Fontos változások

Az ÁKK közzétette, hogy 2019. október 14-től a forgalmazók lakossági állampapírt nem fogadhatnak el fedezetként semmilyen hitel-, kölcsön- vagy egyéb ügylethez (pl. lombardhitel, derivatív ügyletek) mögé. Az indoklás szerint a Magyar Állam, mint kibocsátó szándéka, hogy

a lakosságnak szánt állampapírok kizárólag a tényleges megtakarítással rendelkező magánszemélyek számára biztosítsák a kiemelkedő kamatozást.”

Hirdetés

Na de az, hogy egy állampapír nem lehet banki fedezet? Érezhető, hogy itt is valami unortodoxia jött a képbe.

Nagy Márton is többször fellépett:

  • Már korábban is megkérte a bankvezetőket, hogy fogják vissza a furcsa értékesítési gyakorlatokat.
  • Jelezte, hogy várhatóan nemcsak szóbeli kérések, de akár törvény is kezelheti azt, hogy a magyar lakossági állampapírok hogyan használhatók a hitelek fedezetéül.
  • Sőt, az alelnök legutóbb a Portfolio.hu-n már arról is írt, hogy a banki forgalmazásnak olyan nagy az állami és a lakossági költsége, hogy érdemes megfontolni, hogy csak kincstári forgalmazásban lehessen lakossági állampapírt venni.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Bántó a jövedelem-transzfer

Arról közben kevesebb szó esik, hogy miközben a gazdagok nyerészkedése, vagy a forgalmazás banki költségei csak egy -egy aspektus, vagy másképpen fogalmazva, a bankok és módos ügyfeleik éhsége csak egy természetes tünet, addig a termék alapkonstrukciói viszont érthetetlen társadalmi költséggel járnak. 

A legtöbb érintett boldog a jó kamattal, nemcsak a megtakarítók, de a forgalmazó bankok és az állam is elégedett, aki pedig a révészt fizeti, vagyis az adófizetők nem nagyon gondolnak bele a terheikbe.

Ám egy pillanatra mi mégis tegyük ezt, hiszen a nem-megtakarító adófizetőktől, a gazdagabb, nagyobb megtakarításokkal rendelkező megtakarítók felé erőteljes jövedelemtranszfer valósul meg.

Egy kissé populista, de valós képpel, amikor, a napi egy üveg borát megvásárló hajléktalan jövedéki adót és áfát fizet a bor megvásárlásánál, akkor – bár aligha gondol bele – azokat a gazdag privátbanki ügyfeleket is finanszírozza, akik tőkeáttétellel, még hitelből is vesznek maguknak szuperkötvényt. A szakemberektől hallott történetek rendkívül abszurdak.

  • Volt olyan magyar bank, ahol a bankvezetők 0,45 százalékos kamattal kaptak volna belső hitelt, amelyet 4,95 százalékos államkötvénybe helyeztek volna el. Az ügyből botrány lett és a tulajdonos ezt az ügyletet leállította, mert a vezetők annyira mohók voltak, hogy még a bank forrásköltségét sem fizették volna meg.
  • Egy másik banknál egyetlen hónap alatt 50-60 milliárd forinttal nőtt, a gyaníthatóan „konstrukciókkal megsegített” VIP-ügyfeles MÁP Plusz állomány.
  • Ma a magyar állam 200 bázisponttal drágábban kap hitelt tőlünk, állampolgároktól, mint ahogyan egy magyar magánszemély kap lakáshitelt a hazai bankoktól. Az integrátoroldalak szerint egy 5 éves, 10 millió forintos lakáshitel kamata 3 százalékon már elérhető, pedig higgyük el, a magyar ember rosszabb adós, mint a magyar állam.
  • Akadt olyan cég, amelyik MNB-s kötvénykibocsátására jelentkezett, hiszen most nyitott a lehetőség. Ám mivel a szükséges beruházási cél még nem azonnal esedékes, a cég azt tervezi, hogy a kötvénykibocsátással megszerzendő pénzt kölcsönadja a magánszemély tulajdonosainak. Ők majd lakossági papírt vesznek ebből, így, ahogy ők fogalmaznak: kitermelik a kötvény kamatfizetését, de valójában learbitrálják a rendszert, hiszen érdemes 4 százalékos kuponnal kötvényt kibocsátani, ha 5 százalékkal helyezhető el a pénz. (Ez a furcsa tranzakció-sorozat valójában még azt is felveti, hogy finanszírozzuk a magyar büdzsét monetáris forrásokból).
DE6A0073

Fotó: Aradi László / Index

Ez a kamat tényleg magas

Ezek ellen a jelenségek ellen érdemes fellépni, de mindig felmerül a kérdés, hogy mi a jobb, a piaci reakciókat pofozgatni, vagy eleve piaci lépéseket tenni?

Természetesen azok, akik kialakították ezt a rendszert nem buta emberek, arról is elmerengünk majd ebben a cikkben, hogy vajon mire számítanak, ami ilyen drága papírt indokolt. De előbb nézzük meg a MÁP Plusz adósság-finanszírozási veszteségét.

Cikkünk írása idején a magyar állampapírpiacon kettős kamatrendszer alakult ki, a lakosság 4,95 (kerekítve 5) százalékon adhat kölcsön az államnak, az intézmények viszont csak körülbelül 1 százalékon, legalábbis ekkora az öt éves magyar államkötvény referenciahozama. Ha ebből a két számból indulunk ki, akkor azt mondhatnánk, hogy a magyar állam 400 bázisponttal drágábban finanszírozza magát a MÁP Plusszal, mint azt a „nagyker piacról” tehetné. Ez 2000 milliárd forintra vetítve 80 milliárd forint […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2019/10/09/erthetetlen_hogy_miert_koltunk_ennyi_adofizetoi_penzt_a_csodakotvenyre/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Újabb svájci bank csapolja meg a gazdag ügyfelek készpénzes betéteit

A svájci Credit Suisse megkezdi a gazdag ügyfelei készpénzszámláinak további díjazását, az új mínusz kamatláb …