2020. szeptember 20., vasárnapMa Vilhelmina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 360,00 Ft | USD: 304,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
2020.09.20. Vilhelmina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 360,00 Ft | USD: 304,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Elakadt a liberális buldózer Franciaországban

Elakadt a liberális buldózer Franciaországban

Két éven belül harmadszor vonultak százezrek az utcára a nemzetközi hatalmi álmokat dédelgető, belföldön azonban népszerűtlen, arroganciája és az ellene tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitás miatt sokat bírált elnök ellen ebben a hosszú évek óta gazdasági gondokkal és stagnáló bérekkel küzdő országban. Az elszórtan erőszakba és gyújtogatásba torkolló tiltakozások egyes szakértők szerint azt jelzik, hogy a lakosság jelentős része elvesztette a bizalmát a kritikusai szerint csak saját érdekeivel törődő, az átlagemberek igényeivel nem foglalkozó politikai és üzleti elittel szemben, ami hosszú távú instabilitást jósol az egykor szebb napokat látott országban.

Bár ilyen elnagyolt (és számos részletében kikezdhető) mondatok inkább a libanoni, chilei, hongkongi, iráni vagy bármelyik másik, harmadik világbeli tüntetések kapcsán szoktak elhangzani az európai sajtóban, jelen esetben Franciaországról van szó, ahol a napokban újabb, már-már menetrendszerű tüntetés és általános sztrájk indult Emmanuel Macron elnök legújabb reformterve ellen, amely a nyugdíjbiztosítási rendszer felforgatását célozza. 

A két éve hatalomra jutott Macron először a munkajogi szabályok felhígításával, majd a vasúti dolgozók kiváltságainak megvágásával haragította magára az ország egy jelentős részét, tavaly ilyenkor pedig a sárgamellényes mozgalom rendezett ellene sokhetes megmozduláshullámot, amely eredetileg a dízel adójának növelése miatt indult, de hamar a lecsúszó vidéki rétegek általános elégedetlenségeivel kapcsolatos, a kormány vélt elitizmusa és gazdasági liberalizmusa elleni tiltakozássá terebélyesedett.

Az elnök ötéves mandátuma felénél járva nemrég azt ígérte, hogy a bukdácsolás után „újraindítja” a megválasztásakor beígért nagy gazdasági átalakításokat, de láthatóan ugyanazokba az akadályokba ütközött, amelyekbe az 1990-es évek óta több elődje is. Ami pedig különösen kínossá teszi helyzetét, hogy közben az Európai Unió megreformálását és a francia/európai világhatalmi szerep felélesztését is fejébe vette, ami ilyen hazai háttér mellett egyre kevésbé tűnik reálisnak.

Bonyolult ügy

A csütörtökön indult tüntetések első napján a belügyminisztérium szerint 800 ezren, a CGT szakszervezeti szövetség szerint 1,5 millióan vettek részt a tiltakozásokban, a vasúti és iskolai dolgozók mintegy fele nem vette fel a munkát, de az egészségügyben is fennakadásokat okozott a munkabeszüntetés. Bár kisebb erőkkel, de a tiltakozást vezető szakszervezetek pénteken is folytatták a sztrájkot, és ígéretük szerint legalább a jövő hétig nem is hagynak fel az akcióval; jövő keddre is nagyszabású megmozdulást hirdettek.

Üres peronok a párizsi Gare de Lyon pályaudvaron 2019. december 6-án a közlekedési dolgozók általános munkabeszüntetésének második napján.

Üres peronok a párizsi Gare de Lyon pályaudvaron 2019. december 6-án a közlekedési dolgozók általános munkabeszüntetésének második napján.

Fotó: Rafael Yaghobzadeh / MTI

A dolog kiváltó oka Macron tervezett nyugdíjreformja. Az erről szóló vita az elnök (és elődjei) más reformterveihez hasonló koreográfia szerint zajlik:

  • a kormány szerint a jelenlegi rendszer túl bonyolult, pénzügyileg fenntarthatatlan, és a számos szakszervezeti és ilyen-olyan kiváltság miatt nem is tisztességes;
  • bár felmérések alapján a franciák többsége elvben támogatja magát a nyugdíjrendszer átalakítását; de a kormány konkrét terveivel a többség nem ért egyet, és emiatt a tüntetéseket is pártolja.
  • a szakszervezetek szerint pedig Macron liberális gazdaságpolitikája a munkások szociális biztonságának lebontására és az emberek végtelen dolgoztatásának megkönnyítésére irányul.

A megreformálandó nyugdíjrendszer egyébként valóban rendkívül bonyolult

Jelenleg az országban 42 darab nyugdíjbiztosító működik,

három nagyobb (a magánszektorban dolgozók általános nyugdíjbiztosítója, amelyhez a nyugdíjasok kb. 80 százaléka tartozik, valamint az agrárdolgozók és az egyéni vállalkozók biztosítója), amelyekkel párhuzamosan számos szektoriális és kiegészítő program van, például létezik külön a vasúti dolgozóknak, az ügyvédeknek, a közszolgáknak, az állami cégek dolgozóinak, stb. Aki több szférában is megfordul karrierje során, az több helyről kap nyugdíjat és nyugdíjkiegészítő juttatásokat (ez 2017-ben a nyugdíjasok harmadára volt igaz).

Az átlagnyugdíj jelenleg 1400 euró körül mozog (bár a sok program miatt nagyok a különbségek, és a férfiak és a nők nyugdíja között hatalmas, 29 százalékos a különbség előbbiek javára).

Valamit tenni kéne

A kormány fel akarja számolni ezt a helyzetet, és egyetlen közös nyugdíjbiztosítót akar bevezetni, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi rendszer túl költséges és tisztességtelen is, mivel a különböző szakmák és szférák tagjai nagyon eltérő elbírálás alá esnek (a közszférában például a visszavonulás előtti 6 hónap átlagbére, a magánszektorban a 25 legmagasabb keresetű év átlaga a mérvadó a nyugdíjszámításhoz), és a biztosítók anyagi helyzete között is hatalmasak a különbségek (az ügyvédeknél például 67 ezer befizetőre jut 16 ezer biztosított, a vasutasoknál 143 ezer befizetőre 261 ezer biztosított).

A kormány azt is felhozza, hogy a mostani rendszer tavaly 2,9 milliárd eurós, a GDP 0,1 százalékára rúgó deficitet termelt, de ez a számításaik szerint 2025-re 7,9 és 17,2 milliárd euró közti összegre nőhet, azaz hosszabb távon nem lesz fenntartható a dolog.

A kormány tervezett nyugdíjreformja elleni párizsi tüntetés résztvevőinek egy csoportjával csapnak össze rohamrendőrök 2019. december 5-én

A kormány tervezett nyugdíjreformja elleni párizsi tüntetés résztvevőinek egy csoportjával csapnak össze rohamrendőrök 2019. december 5-én

Fotó: Ian Langsdon / MTI / EPA

A júliusban publikált tervek szerint Macronék ehelyett egy pontrendszert akarnak bevezetni, ahol az ember az élete során befizetett minden 10 euró (kb. 3300 forint) nyugdíjjárulék után 1 pontot kap, a nyugdíja pedig pontonként évi 5,5 eurót ér majd. A nyugdíjkorhatár hivatalosan maradna a mostani 62 év, bár 64 éves kor előtt csak csökkentett összeg járna (a teljes, a referenciafizetés felével azonos nyugdíj egyébként főszabály szerint jelenleg is csak 67 év után jár, bár a különböző szektoriális biztosítók között nagy az eltérés). A nyugdíj alsó határát mai értéken 1000 euróban határoznák meg. 

A kormány vágyai szerint 2025-re életbe lépő tervvel szembeni bírálatok szerteágazók.

  • Egyesek […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2019/12/09/emmanuel_macron_franciaorszag_nyugdijreform_tuntetesek_szakszervezetek_eu_sztrajk/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

A vásárlások értékének negyede Budapesthez kötődik

A vásárlások értékének negyede Budapesthez kötődik

A kiskereskedelmi árak átlagosan 2,9 százalékkal emelkedtek 2019-ben. A kiskereskedelmi üzletek forgalma 6,2 százalékkal nőtt Magyarországon, az …