2019. május 19., vasárnapMa Ivó, Milán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 325,00 Ft | USD: 291,00 Ft | CHF: 288,00 Ft
2019.05.19. Ivó, Milán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 325,00 Ft | USD: 291,00 Ft | CHF: 288,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Cipőt vegyen a kastélyból!

Hirdetés

Cipőt vegyen a kastélyból!

Pár éve, amikor először töltöttem huzamosabb időt Körmenden, megdöbbentem, amikor az impozáns Batthyány-Strattmann-kastély parkjának egy ütött-kopott kapujánál ütött-kopott feliratot láttam, fiatalkoromból ismert betűtípussal: Marc. Ami a lábat illeti, ugrott be a kilencvenes évek közepéről a reklám és első bőrcipőm emléke, ami sajnos a magyar ipar dicsőségéhez méltatlanul hamar tönkrement kettérepedt talpának köszönhetően.

Az ütött-kopott kapunál máig ott van az ütött-kopott felirat, de nem csak ott. Szombathelyen hatalmas tűzfalat ékesít – vagy éktelenít – egy Marc-felirat, cipőstül. Távolról úgy tűnhet, mintha apró mozaikdarabkákból lenne kirakva, de ha közelebb megyünk, kiderül: csak a pusztuló homlokzatról lepergő festék okozott optikai csalódást.

Hogy kerül a csizma a kastélyba?

De mi köze az ütött-kopott körmendi kapunak egy tőle harminc kilométerre lévő szombathelyi felirathoz, hogy kerültek cipők a kastélyba, és hogyan, miért kerültünk mi a kastélyparkba?

Hirdetés

A válasz az utóbbira a legegyszerűbb: hogy megnézzük az egykor ott működött cipőgyár nyomait. Főleg a romlás virágait találjuk itt, miután kísérőink kinyitják a rozsdás kapun a rozsdás lakatot. Lépten-nyomon A majmok bolygója jut eszembe, az egykori ipari ingatlant visszahódítja magának a természet, az egyszintes ipari épületek, a korábbi gyártóüzemek omladoznak, mállik róluk a vakolat. A falakra borostyán kúszik, helyenként jótékonyan eltakarva az előbukkant csupasz téglákat, az épületek tövéből csenevész fák sarjadnak. Bemenni sehová nem tudunk, egyik-másik talán már életveszélyes is lenne, bár van olyan is, amit most még raktárnak használ a város. Mintha száz éve megállt volna itt az idő – pedig akkor még el sem kezdődött.

cipppoo

Fotó: Haász János

Ha ezt a Stricker Sándor és Fiai megérhették volna!

A Sabaria cipőgyárnak és a vasi cipőgyártásnak persze már több mint évszázados múltja van. A körmendi cipőmúzeum adatai szerint a Sabaria későbbi gyára helyén „1899-ben alakult meg a Stricker Sándor és Fiai Bőrgyár, amelyet 1931-ben a Szombathelyi Bőrgyár Rt. vásárolt fel.” A múlt századfordulón működött szakmai lap, a Bőripar egy 1898. decemberi 5-i cikkében számol be az eredetileg bécsi bőrnagykereskedő Stricker S. és Fiai szombathelyi feltűnéséről, eszerint a bécsiek a szombathelyi Grünwald I. Fia Betéti Társaság bőrgyárát vették meg – ez az üzem pedig, még 1864-ben, tímárműhelyként alakult.

A városban már a huszadik század elején jelentős szerepe volt a bőr- és cipőiparnak, 1903 nyarán egy szombathelyi szakmai kiállításon csaknem húsz helyi vagy környékbeli cipőgyártó vagy más bőrtermékkészítő mutatta be kínálatát, 1904-ben a Stricker gyár „összes munkásai” sztrájkba léptek, a Bőripar  szerint  „bérdifferencziák miatt”. A bécsiek végül 1931-ben adták el az üzemüket a Szombathelyi Bőrgyár Rt.-nek, ami 1945 után Szombathelyi Bőripari Nemzeti Vállalattá alakult át, majd az 1952. április 1-jén összeolvadt a Vas megyei Cipő- és Bőrdiszmüipari Vállalattal, amivel létrejött a Sabaria Cipőgyár Vállalat (ami 1992 nyarától működött ismét részvénytársasági formában).

A kastély épülete

A kastély épülete

Fotó: Bődey János / Index

A körmendi hetek

A körmendi cipőgyártás akkor kezdődött, amikor a Sabaria hatéves volt: 1958-ban, november 26-án. Ahogy számos cipőgyártó vállalkozás, ez is kisipari tevékenységként kezdődött, az alapítók heten voltak, nevüket a megyei lap, a Vas Népe egy hat évvel ezelőtti cikkében találtuk meg: Csider Imre, Egervári Sándor, Grabarics Kálmán, Kovács Lajosné, Pirka József, Seres János és Tóth Ágoston. A termelés a kezdetektől a város keleti részén lévő Batthyány-Strattmann-kastélyban és a kastély parkjában lévő épületekben folyt – igaz, a kastélyegyüttes főépületével nem ez volt a legrosszabb, ami történhetett.

A kastélyban a háború után orosz katonák állomásoztak, tönkretették, lepusztították. Oroszok voltak amúgy a mostani bírósági épületben is, annak a tégláiban máig láthatók cirill betűvel bevésett szövegek

– mondja kísérőnk, Imre, aki az önkormányzat munkatársával közösen mutatja meg az egykori gyár végóráit élő ingatlanjait (később a bíróság kerítésének tégláiban tényleg megtaláljuk a cirill betűs szavakat).

A termelés kezdetben a főépületben és a kastélyegyüttes keleti épületében folyt, de például a szabászatot egy olyan ingatlanban alakították ki, ami 1956-ig hangárként üzemelt, többek között szovjet tankok állomásoztak benne. A cipőgyár megjelenését főleg az eredetileg a nemesi család levéltárának otthont adó keleti kastélyépület sínylette meg. A földszintjén lévő nagyterem gyönyörű márványoszlopait statikai okokból körbebetonozták, hogy az épület elbírja az emeletre telepített gépsorokat.

A körmendi cipőgyártás kezdetben igazi sikertörténetnek tűnt: már a hatvanas években egyre több brigád alakult, 1965-re már két műszakos termelés folyt az üzemben. Előbb a keleti épülethez csatoltak egy új, egyszintes szárnyat, majd a kastélypark újabb és újabb épületeit foglalta el az időközben a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2019/04/18/sabaria_marc_cipogyar_kormend_szombathely_battyhany_strattmann_kastely/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az EU levett három országot az adóparadicsomok feketelistájáról

Aruba, Barbados és Bermuda is lekerült az Európai Unió adóparadicsomokról összeállított és így már csak …