2019. szeptember 16., hétfőMa Enikő napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 299,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
2019.09.16. Enikő Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 299,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Begyújtották a brexitrakétákat, megrettent a brit gazdaság

Hirdetés

Begyújtották a brexitrakétákat, megrettent a brit gazdaság

Az idei második negyedévben meglepetésre 2012 óta először csökkent a brit gazdaság teljesítménye, az előző negyedévhez hasonlítva 0,2 százalékkal lett kisebb a bruttó össztermék, azaz a GDP; eközben a font árfolyama többéves mélypontra esett, és 2016 óta nagyjából 20 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben. Az infláció várakozásokon felüli, szerdára pedig már a kötvénypiacról is baljós jelek érkeztek: a befektetők nagyobb hozamot követeltek a rövid lejáratú, mint a hosszú lejáratú brit papírokért. Ez a recessziós várakozások jele, a befektetők arra számítanak, hogy hosszabb távon rosszabbul fog teljesíteni a gazdaság. De nemcsak a piacok, az átlagemberek sem voltak ilyen pesszimisták a jövővel kapcsolatban 2013 óta.

Hirdetés

Bár a gazdasági gyengélkedéssel az Egyesült Királyság nincs egyedül (a német GDP negyedéves alapon 0,1 százalékkal csökkent, az eurózónáé mindössze 0,2 százalékkal nőtt csak; az amerikai kötvényhozamok a brithez hasonlóan kifordultak magukból), a britek magasabbról estek mélyebbre: a válság óta rendre a leggyorsabban növekedtek a nagy uniós gazdaságok közül, az előző negyedévben még meglepően jól ment a szekér, ám a lendület most megtört. Ebben természetesen benne van, hogy a briteket (más fejlett országokhoz hasonlóan) visszahúzza Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja és a nyugat-európai (és a világgazdasági) növekedés általános visszaesése is.  

A meglepően gyenge gazdasági adat legfontosabb oka viszont az, hogy Boris Johnson brit kormányfő színre lépése miatt ismét elég sokan elkezdtek pánikolni azon, hogy mi lesz, ha az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.

Míg elődje ha nem is túl sikeresen, de mindig is valamiféle kompromisszumos brexitre törekedett, Johnson elkötelezett brexitpártiként azt hangoztatja, akár lesz megállapodás, akár nem, október 31-e után Nagy-Britannia nem lesz része az Európai Uniónak. Ez azért politikailag nem ilyen egyszerű, hiszen ezt elvben a parlamentnek is szentesítenie kellene, és korábban a törvényhozás elvetette a megállapodás nélküli kilépést (bár gyakorlatilag minden más opciót is).

Boris Johnson új miniszterelnök beiktatása utáni első beszédét mondja a brit parlament alsóházában 2019. július 25-én.

Boris Johnson új miniszterelnök beiktatása utáni első beszédét mondja a brit parlament alsóházában 2019. július 25-én.

Fotó: Brit parlament / MTI / EPA

A piacok szerint viszont Johnson nem blöfföl, és a gazdasági döntéshozók emiatt aztán furcsa, bár logikus lépésekkel próbálnak készülni a legrosszabb forgatókönyvre, hullámvasútra ültetve ezzel a brit növekedési adatokat. És a konzervatív brexitpártiak hiába ígérik, Szingapúrt varázsolnak Nagy-Britanniából, ezt a jelek szerint nem sokan hiszik el nekik.

Hullámvasút

Az év elején még úgy volt, hogy a britek március 29-én kilépnek az unióból, viszont az nem nagyon látszott, hogy ezt hogyan és milyen feltételek mellett tennék meg, miután a parlament és a kormány hónapokon keresztül hadakozott egymással (és a parlament saját magával is) a kilépés pontos módján (végül pont ezen viták miatt októberig el is halasztották a brexitet). Egy rendezetlen, megállapodás nélküli kilépés rövid távon elég komoly logisztikai problémát okozna, hiszen ez esetben egyik napról a másikra visszaállna a határ az Egyesült Királyság és Európa között, és az eddig teljesen szabadon mozgó termékeket el kellene kezdeni vámolni, és az eddigieknél szigorúbban adminisztrálni és ellenőrizni. Ez ipari lobbik szerint

akár élelmiszerhiányhoz is vezethet, miután az élelmiszeripari cikkek nagy része Európából érkezik.

Emiatt a vállalatok és a fogyasztók az év elején felkészültek a legrosszabbra: az emberek elkezdtek betárazni egyes alapvető termékekből, a gyárak pedig próbáltak annyit termelni és értékesíteni a tervezett kilépési dátum előtt, amennyit csak tudtak, készülve az esetleges logisztikai káoszra. Ez pedig kisebb hullámvasútra ültette a brit GDP-t: az év elején meglepően erős teljesítményt produkált a gazdaság, miután a gyárak sokat termeltek és az emberek betáraztak, aztán a második negyedévben visszaesett az aktivitás, miután kiderült, hogy a nagy készülődés egyelőre szükségtelen volt. (Ez bizonyos részben a kontinentális adatok gyengeségét is magyarázza, főleg a brit exportnak kitett németek esetében.)

A lényeg azonban az egyelőre szón van: ahogy egyre egyértelműbb, hogy Boris Johnson kormányfő (retorikailag legalábbis) egyáltalán nem fél belevinni az országát egy rendezetlen kilépésbe, a következő negyedév adatai vélhetően ismét javulni fognak, hiszen újraindulhat a várt káosz előtti betárazás (egy friss felmérés szerint a britek nagyrészt gyógyszerből és élelmiszerből spájzolnak). Ha pedig így megy tovább, a negyedik negyedévben, főleg a rendezetlen brexit bekövetkezése esetén, ismét reális egy visszaesés.

Az ingadozások társadalmi hatása mindazonáltal egyelőre elég mérsékelt: a rossz GDP adat dacára a béremelkedés üteme 2008 óta az idén nyáron volt leggyorsabb (éves szinten 3,9 százalékkal nőttek), a munkanélküliség az 1970-es évek óta nem volt ilyen alacsony (csupán 3,8 százalék. Ezt a konzervazív kormányoldal a brexit utáni Kánaán előszelének tartja, egyes közgazdászok ugyanakkor attól tartanak, hogy innen lefelé vezet az út: a pesszimista elképzelés szerint a magas foglalkoztatottság és béremelkedés oka, hogy a cégek a brexit okozta bizonytalanság miatt, az uniós piacról való kiszorulás lehetőségétől tartva elhalasztották a drágább beruházásaikat (a beruházások mértéke tavaly például mind a négy negyedévben csökkent); és kisebb kockázatot vállalva, a technológiai fejlesztések helyett munkások számának növelésével próbálták növelni a termelést a brexit előtti időszakban. Ha ez az elmélet a helyes, akkor a foglalkoztatási adatok fenntarthatatlanok a kilépés utáni időszakban. 

No deal, no problem?

A rendezetlen, no-deal brexit esetén az uniós kereskedelmi szabályok és más gazdasági rendelkezések azonnal, átmeneti időszak nélkül érvényüket vesztik, az EU és Nagy-Britannia közötti gazdasági összefonódás egyik napról a másikra megszűnik. Így az Egyesült Királyság kénytelen lesz a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint kereskedni az EU-val és a világ többi országával, ami jelentős változást jelent a korábbiakhoz képest.

GettyImages-1133489395

Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Ma a britek az EU tagjaként vámmentesen, közös termékszabványok és nagyban harmonizált üzleti szabályozás mellett, ebből fakadóan minimális pénzbeli és adminisztrációs költségek mellett kereskednek az uniós országokkal. A WTO-szabályok viszont ennél jóval lazábbak: bár a szervezetet az anti- és alterglobalisták szeretik valamiféle mindent elsöprő globalizációs úthengerként beállítani, valójában a 2019-es világgazdasági viszonyok között a WTO rendszerében biztosított kereskedelmi szabadságok elég visszafogottak – pont ezért is köt manapság boldog és boldogtalan kisebb, de sokkal jelentősebb liberalizációt előíró kereskedelmi és befektetési egyezményeket. 

Ezt jelzi, hogy a WTO-szabályok életbe lépése esetén a brit uniós export 90 százaléka után átlagosan 4,3 százalékos vámot kell majd fizetniük, ahogy az uniós import után (a brit kormány által közzétett, tervezett vámtarifa-táblázat alapján) átlagosan 5,7 százalékot kell majd leszurkolni. Más szóval a brit exportőrök számára drágább lenne az uniós kivitel, a brit importőrök, és ebből fakadóan a fogyasztók számára pedig drágább lesz az uniós behozatal. Miután a brit behozatal 53, a kivitel 44 százaléka az EU-val bonyolódik, ez a pár százalékos áremelkedés is éreztetni fogja hatását. 

Tovább bonyolítja a helyzetet az uniós termékszabványok és egyéb üzleti szabályozások esetleges feladása, illetve az ebből fakadó adminisztrációs teher: ahogy a kormány vállalkozásoknak kiadott tájékoztatása írja, e téren “azonnali változások” jönnek a kilépés után. Már önmagában a vámok helyreállítása is növeli az adminisztrációt, hiszen a vámügyintézés főleg a kis- és középvállalatok számára sok időt és energiát (vagy külső vámügynök megbízása esetén pénzt) fel tud őrölni. Egy tavalyi kormányzati jelentés szerint

a mai 55 millióról 260 millióra nőne az éves vámügyintézések száma, amire a bürokrácia még messze nincs felkészülve.

Nem vámjellegű akadályok

Ehhez még hozzájön, hogy a brexitpárti konzervatívok egyik fő ígérete a szerintük túlzó és a vállalkozások kezét megkötő (az EU szerint a fogyasztókat és a vállalatok közötti fair versenyt védő) biztonsági, fogyasztóvédelmi, egészségügyi, üzleti, versenyjogi és egyéb szabályozások lebontása.

Ez odáig rendben van, ameddig ezek a cégek a belpiacra termelnek, azonban ha az EU-ba akarnak exportálni, akkor ugyanúgy be kell majd tartaniuk az EU-s szabályokat. A BBC azt írja, hogy ez rövid távon nem lesz probléma, miután nem életszerű, hogy az EU az egyik nap még ellenőrzés nélkül befogadja a brit árukat, a következő nap pedig azonnal elkezdje vizsgálni azokat a határon – bár azt is elismeri, hogy a kilépés után erre minden joga meglesz az uniónak. Hosszabb távon viszont hacsak az Egyesült Királyság európai kitettsége nem csökken, nehéz látni, hogy mindebből hogy profitálnak.

Az ilyen, nem vám jellegű akadályoknak nevezett szabályzásbeli eltérések egyébként leginkább a szolgáltatási szektort érinthetik, amely sokkal fontosabb része a brit gazdaságnak, mint az ipar, a GDP négyötödét adja. A britek nagyon jelentős szolgáltatás-exportőrök: London Európa legfőbb pénzügyi és vállalati központja, az Egyesült Királyságban a legnagyobb a pénzügyi szolgáltatások gazdaságon belüli aránya, de például a légi szolgáltatási […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2019/08/17/no_deal_brexit_rendezetlen_megallapodas_nelkuli_brexit_boris_johnson_nagy-britannia_eu_kereskedelem_recesszio_gazdasag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Remek hírek érkeztek egy kedvelt gyümölcsről

Idén mintegy 60-70 ezer tonna szilva termett Magyarországon, ami megfelel az utóbbi évek átlagának, de …