2019. november 22., péntekMa Cecília napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 333,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
2019.11.22. Cecília Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 333,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Amerika ráébredt, hogy a kínai pénz diktál

Hirdetés

Amerika ráébredt, hogy a kínai pénz diktál

Az NBA, azaz az észak-amerikai kosárlabda-bajnokság az Egyesült Államok és talán a világ legprogresszívabb sportligájának számít, ahol a játékosok nap mint nap nyilatkoznak meg súlyos társadalmi és politikai kérdésekben, ítélik el a rendőri erőszakot, a feketékkel szembeni rasszizmust és hátrányos megkülönböztetést, vagy akár Donald Trump elnököt és politikáját.

Hirdetés

Ám amint az utóbbi napokban kiderült, a jelek szerint a progresszió csak az Egyesült Államok határain belül, és ott is csak addig működik, ameddig a liga üzletei érdekei nem forognak veszélyben. Legalábbis erre enged következtetni a Houston Rockets általános elnökének botránya: miután Daryl Morey a hongkongi tüntetéseket támogató képet posztolt a Twitteren, csapatának, majd később az egész NBA-nek bojkottal kellett szembenéznie Kínában, amire a sportliga első reakciója az volt, hogy fülét-farkát behúzva esedezett a bocsánatért a progresszívnak nem nagyon mondható Pekinggel szemben.

Bár egyáltalán nem új jelenségről van szó, az NBA körüli balhé és pár közelmúltbeli, hasonló eset miatt Amerikában látszólag az utóbbi hetekben tudatosult igazán, hogy ha valaki Kínában akar pénzt csinálni, akkor be kell tartani a Kínai Kommunista Párt játékszabályait.

Ezek betartására pedig egy sor olyan amerikai cég is hajlandó, amelyek amúgy hazájukban a rendkívül haladó elveikkel próbálják reklámozni magukat.

Az álszentséggel vádolt cégek közül néhányat el is ért a fogyasztók haragja, ami miatt a Bloomberg nemrég már azt feszegette, az amerikai-kínai kereskedelmi háború kulturális háborúvá fajul. Hogy ez egyelőre talán túlzás, az abból is látszik, hogy Peking a külföldi felháborodás hatására letekerte a hisztimétert. Ugyanakkor hosszú távon szinte biztos, hogy egyre több hasonló epizóddal kell majd szembenézniük a Csendes-óceán mindkét oldalán üzletelő cégeknek.

A kosártörténelem legdrágább tweetje

Az egész balhé azzal indult, hogy a houstoni menedzser, Daryl Morey október 4-én kitweetelt egy képet, amin az állt, “Harcolj a szabadságért, állj ki Hongkong mellett”. A Houston Rockets tulajdonosa erre (szintén a Twitteren) gyorsan leszögezte, hogy ők nem politikai szervezet, és a menedzser posztja nem tükrözi a csapat álláspontját, James Harden, a Rockets legnagyobb sztárja pedig bocsánatot kért Kínától.

Ez azonban nem hatotta meg a kínaiakat: a kínai kosárlabda-szövetség közölte, hogy jegeli az együttműködést a csapattal, a CCTV állami tévé sportadója bejelentette felfüggesztette a Rockets meccseinek közvetítését, majd az NBA-meccskövetítéseket online terítő Tencent technológiai óriás is száműzte őket platformjáról.

Daryl Morey

Daryl Morey

Fotó: Bob Levey / Getty Images Hungary

Erre az NBA közölte, hogy Morey nem az ő álláspontjukat képviseli, és “nagy tiszteletben tartják Kína történelmét és kultúráját”. Morey pedig (miután gyorsan letörölte a posztot) arról írt, “sok lehetősége volt más nézőpontokkal is megismerkednie” az ügyben.

E két reakcióra az amerikai szurkolók és politikusok keltek ki magukból, álszentnek nevezve az NBA-t. Emiatt aztán Adam Silver, az NBA vezetője leszögezte, hogy nem fogják akadályozni a liga tagjainak szólásszabadságát. A vezeklés elmaradására válaszul a CCTV bejelentette, hogy az összes NBA-meccs közvetítését felfüggeszti, másnap pedig az NBA mind a tizenegy kínai szponzora közölte, felül kell vizsgálniuk az együttműködést a ligával. 

Hatalmas összegek forognak kockán

Azóta az NBA próbál úgy tenni, mintha mi sem történt volna. A korábban szabadszájú játékosok és edzők nem válaszolnak a botránnyal kapcsolatos kérdésekre, a stadionokból kivezetik a Hongkong mellett felszólaló szurkolókat. Az amerikai ESPN sportcsatorna odáig ment, hogy Kína nemzetközi bíróságon illegálisnak kimondott, és az Egyesült Államok által illegitimnek tartott dél-kínai-tengeri területi követeléseit is berajzolta térképére.

LeBron James, a sport legnagyobb sztárja, aki amúgy hazájában társadalmi és szabadságjogi szerepvállalásáról ismert (mottója: több vagyok, mint egy sportoló), a Los Angeles Lakers egyhetes kínai pénzcsináló túrájáról hazatérve azt nyilatkozta, Morey “félreértette vagy nem ismerte eléggé a helyzetet”, ezzel pedig “sokaknak árthatott” – bár később azt írta, ez alatt nem a dolog tartalmi részére (azaz a hongkongi tüntetésekre) gondolt, hanem arra, hogy Morey nem volt tisztában tweetje potenciális következményeivel. 

A nagy kapkodás nem véletlen:

  • Az NBA bevételeinek nagyjából tizede Kínából származik, az előrejelzések szerint az arány 2030-ra duplájára nőhet, amihez hozzájárul, hogy a kosárlabda az egyik legnépszerűbb sport az országban.
  • Beszédes adat, hogy a tavalyi NBA-döntőt többen nézték Kínában, mint az Egyesült Államokban.
  • A Tencent idén másfél milliárd dollárért vette meg öt évre az amerikai kosármeccsek online sugárzásának jogait, az NBA-nek 200 kínai ruhaüzlete van,
  • Klay Thompson, a Golden State Warriors játékosa 80 millió dolláros szerződést kötött egy kínai cipőgyártóval, a Nike évi 6 milliárd dollárt csinál Kínában, nagyrészt az NBA-hez köthető termékekből.
  • Az NBA kínai bizniszének értékét tavaly négymilliárd dollárja taksálták, ez azóta vélhetően nőtt.

Egy szó mint száz: hatalmas pénz van a kínai kosárpiacban.

Szuverenitás vs biznisz

Az NBA Kína-függősége mindazonáltal csak a dolog egyik oldala, a másik, fontosabb kérdés, hogy miért vezet ennyire brutális válaszlépésekhez egy, a világpolitikára semmiféle ráhatással nem rendelkező amerikai kosárlabda-menedzser tweetje.

A dolog hátterében egy áthidalhatatlan nézeteltérés feszül. Nyugaton a média és a közvélemény a demokráciáért a végsőkig küzdő, a kínai diktatúra erőszakszervezeteivel dacoló, elszánt fiatalokként tekint a tüntetésekre. A kínai vezetés, valamint a kínai oktatási rendszerben felnőtt és az erősen cenzúrázott médiát fogyasztó kínai lakosság szemében viszont erőszakos szeparatistákról van szó, akiket az összeesküvés-elméletek szerint egyenesen az amerikai titkosszolgálatok irányítanak. Peking szerint a tüntetések a kínai állam területi egységét fenyegetik, az azokba való bármiféle külföldi beleszólás pedig a kínai szuverenitás elfogadhatatlan megsértése. (A tüntetések hátteréről korábban részletesebben írtunk és beszélgettünk is.)

Tüntetési hullám kezdődött Hongkongban a kínai kiadatási törvénytervezet ellen 2019. június 9-én

Tüntetési hullám kezdődött Hongkongban a kínai kiadatási törvénytervezet ellen 2019. június 9-én

Fotó: Dale De La Rey / AFP

A kínai álláspontot a Brooklyn Nets NBA-csapat tulajdonosa, a kínai Alibaba internetes óriás egyik alapítója, az egyébként tajvani származású Joe Tsai írta meg egy hosszú Facebook-posztban: Kína (és Hongkong) a 19. század közepén, a két ópiumháborút követően a britek és franciák, majd később a többi nyugati hatalom és Japán martalékává vált. Az ezt követő bő száz évet a megaláztatás évszázadaként tanítják Kínában. Ahogy Tsai írta:

“Aki ismeri a történelmet, érti, hogy a kínai léleknek nehéz teher a kínai területek felszabdalását célzó bármilyen külföldi vagy belföldi fenyegetés,” ezért “1,4 milliárd kínai lakos egységben áll, amikor Kína területi integritásáról van szó, ez az ügy nem lehet vita tárgya”. 

Egy aktuálisabb magyarázat Hszi Csin-ping elnök politikájához köthető: Hszi két fő célja a Kínai Kommunista Párt teljhatalmának megerősítése, illetve “a kínai nemzeti megújulása”, amelynek része a száz-százötven évnyi megaláztatás után az ország nagyhatalmi státusának visszanyerése. Az erős, megújult, a külföldi megaláztatást maga mögött hagyott Kína képébe viszont nem fér bele, hogy bárki következmények nélkül sértegetheti a pártot és a nemzetet. Különösen pont a Kínai Népköztársaság megalapításának október elsejei évfordulójának idején, amely esemény Kína nagyságának dicsőítéséről szól, és az átlagosnál is súlyosabb cenzúra kíséri. 

Kína az elmúlt években láthatóan egyre határozottabban áll ki saját területi szuverenitása mellett, és ez a hongkongi tüntetések kapcsán még erősebb irány lett, különösen a népköztársaság kikiáltásának 70. évfordulója táján. Úgy tűnik, már nem csak a kínai kormányzat, hanem a cégek és egyéb, kvázi nem állami szereplők is kötelességüknek érzik a látványos kiállást az ország vélt vagy valós érdekei mellett. Valószínűleg a belpolitikai helyezkedés részévé vált, hogy ki tud hangosabban felháborodni egy-egy ügy kapcsán, hiszen a párt évek óta egyre jobban használja a nacionalizmust legitimációs eszközként. Hszi Csin-ping belpolitikai érdekeit is segíti, ha a lassuló gazdasági növekedésről elterelheti a figyelmet ilyen ügyekkel. A külső ellenségkép és “támadások” erősíthetik a párt legitimációját

– mondta kérdésünkre Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Nem ma kezdődött

Ahogy az Economist írta, a nyugati cégek számára régóta realitás, hogy ha be akarnak törni a kínai piacra, akkor bizonyos dolgokat nem szabad feszegetni. Hollywood például hosszú ideje próbálja Kína-konformmá tenni a legnagyobb filmjeit, hogy bejuthassanak a világ második legnagyobb mozipiacára – sőt, ma már egy sor hollywoodi produkció kínai pénzből és befolyással készül, így az üzenet finomhangolása még közvetlenebb. Az 1990-es években, a hidegháború végével még

az volt a várakozás, hogy a nyugati eszmék és az azokat közvetítő nyugati popkultúra majd Kínát is közelebb hozza a liberális értékrendhez; a jelek szerint a dolog fordítva sült el, és manapság inkább Kína tudja illiberális értékrendjét a nyugatra.

Jellemzőa helyzetre, hogy amikor a South Park (elég jó időzítéssel) egy epizódjában hülyét csinált a kínai cenzúra előtt meghajló nyugatiakról, a szatirikus rajzfilmsorozat összes része, sőt még az azokkal kapcsolatos posztok és cikkek […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2019/10/17/nba_botrany_daryl_morey_houston_rockets_kina_cenzura_hongkongi_tuntetesek_trump_hszi_csin-ping_kosarlabda/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Dolgozói hatodát küldi el az irodai hipsztercég

A független újságírás nemcsak a kormánytól független, de minden más direkt politikai szándéktól is. Támogass …