2018. november 14., szerdaMa Aliz napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 322,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 283,00 Ft
2018.11.14. Aliz Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 322,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 283,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Alkotmánybíróság: Jogellenesen vették el a rokkantnyugdíjakat Orbánék

Hirdetés

Alkotmánybíróság: Jogellenesen vették el a rokkantnyugdíjakat Orbánék

Az ügy, amelyben az Alkotmánybíróságnak döntenie kellett már megjárta a Kúriát, ott viszont felfüggesztették a per tárgyalását és arra kérték az Ab-t, vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, ami alapján sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint a felét elvette az állam. 

Az Ab döntése szerint 2012-ben a kormány a rokkantsági ellátás rendszer és a rokkantság szintjét megállapító felülvizsgálati rendszer átalakításánál nem alkotott olyan szabályokat, ami az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotának javulását és az átalakítás előtt kapott ellátását figyelembe vette volna. Ezzel a bonyolult nyelvezettel az Ab azt akarja mondani, hogy 

  • a 2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak;
  • erre hivatkozva pedig drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátásukat, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel. 

Emiatt a rokkantsági ellátást átalakító 2011-es törvény bizonyos részei ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével

Hirdetés

A döntés értelmében az Ab előírja a bíróságoknak, hogy a rokkantsági ellátásuk visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne a százalékos minősítéseket vegyék figyelembe , amiket a 2012-es új rendszerben kaptak az emberek, hanem azt, hogy ténylegesen javult-e az emberek egészségügyi állapota. Az Országgyűlésnek pedig azt, hogy 2019 március 31-ig módosítsa úgy a törvényt, hogy az ne sértse a strasbourgi emberi jogi egyezményt. 

Rokkantakkal az EU ellen

Hogy megértsük, mi ez az egész, viszont vissza kell mennünk az időben 2011-ig. A második Orbán-kormány első nagy harca az államadósság ellen volt 2010-11-ben, pontosabban az IMF és az Európai Bizottság ellen, amelyek az államadósságra hivatkozva beleavatkozhattak volna a Fidesz kormányzásába. Éppen ezért a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitika elsődleges célja az volt, hogy régi vágású megszorítások nélkül, de valahogy segítse az államot az adósság lefaragásában. Ennek volt része a válságadók bevezetése és egy idő után a magánnyugdíj-vagyonok einstandja is. És az is, hogy

megpróbálták visszarángatni a rokkantnyugdíjasokat a munkaerőpiacra,

leginkább úgy, hogy megvonták tőlük az addigi ellátások nagy részét. (Ennek a lépésnek komoly hatása volt a munkaerőpiacra is, hozzájárult például ahhoz, a kormány elég jól áll a beígért egymillió munkahely megteremtésében, ahogy azt ebben a cikkben kifejtettük). 

Mindezt a 2011. évi, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló CXCI. törvénnyel (Mmtv.) tették, amely 2012 januárjától gyakorlatilag megszünteti a rokkantsági nyugdíjat, mint olyat, helyette pedig bevezette a rokkantsági ellátást. 

Ahhoz viszont, hogy ezt megkapja az ember, egy felülvizsgálaton kellett átesnie. Hogy hogy néz ki ez a felülvizsgálat, azt rendeletben szabályozta a kormány 2012-ben. Ezen a felülvizsgálaton megnézték, hogy tényleg jár-e a pénz az adott embernek, ha pedig úgy állapították meg, hogy “állapotjavulás” történt, akkor csak kevesebb pénzt kapott az illető. 

Mennyivel kevesebb? Nagyon sokkal. A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége szerint

volt olyan, akinek havi 122 ezer forintról 30 ezer forint alá esett az ellátása a felülvizsgálat után, a 2012-ben lefolytatott felülvizsgálatok során pedig a vizsgált emberek több mint 10 százaléka teljesen kikerült a rendszerből. 

A rendszer újragondolását a kormány emellett olyasmivel szokta indokolni, hogy sok volt a csalás a régi szisztémában, könnyű volt az embereknek leszázalékoltatniuk magukat, ami valószínűleg igaz is. 

Mondom, hogy jobban tetszik lenni!

Azt a kormány sem rejti véka alá, hogy alapvetően spórolni akart a rokkantnyugdíjasokon, csak kicsit megfűszerezte ezt az önellátásról és a munka alapú társadalomról szóló érveléssel. Ahogy Czibere Károly szociális ügyekért felelős EMMI államtitkár az Ab-nek még áprilisban küldött levelében fogalmaz:

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv. ) elfogadására a Széll Kálmán Terv 11. Adósság és Akcióterv alcimet viselő fejezetének 6. pontja végrehajtása érdekében került sor, amely értelmében “az államháztartási egyensúly fenntartása megkívánja, hogy a költségvetés takarékoskodjon azokkal az állami kiadásokkal, amelyek esetében az állampolgár – állami ellátás igénybevétele helyett – aktív részese lehet a társadalmi értékteremtésnek és annak, hogy önmaga ellátásáról gondoskodjon”

Azt is írja, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének átalakítása is hozzájárult ahhoz, hogy 2006-2016 között a foglalkoztatás 10,7 százalékkal emelkedett, a munkanélküliek száma pedig 26,3 százalékkal csökkent. Mindehhez Czibere elmondásában úgy gondolták át a rendszert, hogy “a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, illetve fejleszthető képességeire épülő” rehabilitációval dolgozni tudjanak.

Átalakították az értékelési szempontokat, amely alapján megállapították, hogy ki milyen egészségi állapotban van, mennyi pénz jár neki.

Az új vizsgálat pedig nagyon sokaknál megállapította, hogy javult az egészségi állapota, vagyis csökkent a rokkantságának a százaléka. Például volt olyan, akiről évekkel azelőtt azt állapították meg, hogy 50 százalékos mértékű egészségkárosodása van, az új vizsgálat szerint pedig ez 43 százalékra javult. 

Csakhogy az AB szerint nem az emberek lettek egészségesebbek, csak a szempontok, és így a számok változtak,

így ugyanolyan beteg vagy sérült emberekhez rendelt a rendszer alacsonyabb százalékos értéket. Papíron úgy tűnhetett, az emberek állapota jobb, mint amit korábban állítottak róluk és magukról, valójában azonban az új értékelési rendszerben kapott értékek nem voltak összehasonlíthatók a korábbi eredményekkel, a két rendszert nem próbálták meg összehangolni.

Ennek ellenére (majdnem) mindenki úgy kezelte, hogy a kettő ugyanaz, így akinek javultak a számai, annak javult az egészsége.

Az érintettek persze egyáltalán nem érezték úgy, hogy ők jobban lettek volna, legalábbis nem annyival, mint amennyi pénzt elvettek tőlük a felülvizsgálat után, így többen is beperelték az államot. Már az Alkotmánybíróság előtt is voltak ilyen ügyek, de azokat akkor visszautasították. Pár ügy viszont eljutott az strasbourgi emberi jogi bíróságig, ahol a bírók két ügyben is azt állapították meg, hogy

azzal, ahogy a magyar állam lecsökkentette a rokkantnyugdíjasok támogatását, megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt.

Ennek is a magántulajdon védelméről szóló pontját, valami olyasmi logika szerint, hogy a rokkant nyugdíjakként kifizetett biztosítást az emberek a magántulajdonukból fizetik be az államnak járulékként, vagyis az ilyen kifizetéseket is a magántulajdon védelme illeti meg.

A Kúria úgy ítélte meg, hogy az előttük lévő esetben ugyanúgy fennáll, hogy a magyar jogszabály egy pontja megsérti az európai egyezményt, ezért arra kérte az Ab-t, vizsgálja meg ezt, mert csak az Ab-nek van joga kimondani, hogy egy magyar jogszabály nemzetközi jogba ütközik. Az Ab pedig (lényegében) igazat adott a Kúriának. 

Mindent vissza?

Az Ab döntése elég sok embert érinthet, olyanokat is, akik a 2012-es átalakítással vesztették el az ellátásukat, és olyanokat is, akik ezután szorulnak majd az állam segítségére. Hogy hány ember került rosszabb helyzetbe 2012 után, azt nem lehet pontosan tudni, de 

A KSH 2016-os mikrocenzusa szerint 2011 és 2016 között 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs és vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma.

Arról, hogy hányan vannak azok, akik az ellátásban maradtak, de radikálisan kevesebb pénzt kapnak az államtól a felülvizsgálat után, sajnos nem rendelkezik adatokkal a KSH, de valószínűleg az ők is sokan vannak, akiktől az Ab szerint jogellenesen vette el az állam a pénzét.

Az biztos, hogy a jövőben a bíróságok egész máshogy kell, hogy kezeljék az érintettek peres ügyeit, mint eddig. Korábban is volt már, hogy bíróság kimondta, hogy a felülvizsgálat által adott százalékos érték alapján egyáltalán nem biztos, hogy az adott ember tényleg jobban lett, de a kormányhivatal eddig általában fellebbezett az ilyen döntések ellen, sikeresen. Most viszont az Ab kimondta, hogy állapotjavulás alatt nem pusztán az egészségi állapot meghatározására szolgáló százalékos értékek változását, hanem az ellátásra jogosult élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotának kedvező változását kell érteni.

Ezt pedig a bíróságoknak komolyan kell venni, így az Ab gyakorlatilag felülírta az eddigi rendszert. Az viszont kérdéses, hogy a Parlament mennyire veszi majd komolyan az Ab határidejét és kijavítja-e azokat a rendelkezéseket, amelyek a döntés szerint nemzetközi emberi jogokat sértenek. Az nyomást jelenthet a kormányra és a kormánypártokra, ha az Ab döntése nyomán még többen perelik be az államot a jogosultságuk elvesztése miatt, ráadásul még Strasbourgig sem kell elverekedniük magukat ahhoz, hogy pozitív döntést kapjanak. Eddig a kormány megúszhatta azzal, hogy kifizette azt a pár embert, aki pert nyert a nemzetközi bíróságon, ez viszont a jövőben nem biztos, hogy tartható stratégia lesz. 

(Borítókép: 2017-es Rehab Critical Mass résztvevői Budapesten, szeptember 30-án. Fotó: Huszti István / Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha
még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is
olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet
az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2018/11/09/ab_rokkantnyugdij/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Robotorangutánnal támad a betiltott reklámot megrendelő boltlánc

Robotorangutánnal támad a betiltott reklámot megrendelő boltlánc

A betiltott orangutanos reklámszpot megrendelője, az angliai Iceland szupermarketlánc új módon próbálja eljuttatni pálmaolajellenes üzenetét …