2019. augusztus 26., hétfőMa Izsó napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 328,00 Ft | USD: 296,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
2019.08.26. Izsó Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 328,00 Ft | USD: 296,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / 36 ezer óriásplakátot tüntet el a kormány

Hirdetés

36 ezer óriásplakátot tüntet el a kormány

Nem igazán lepte meg a plakátos szakmát a pénteken megjelent, a köztéri reklámozást bedaráló rendelet, már pletykáltak egy ideje arról a piacon, hogy így fogja kicsinálni, vagy hát teljesen átszabályozni a köztéri reklámpiacot a kormány.

30 nap múlva indul a vég

De miről is van szó? Április 28-án, péntek este megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely 2020-ig teljesen átszabná azt, hogy hogyan és hol lehet köztéren hirdetni. A rendelet alapján

  • csak utcabútoron vagy a mostani, 12 négyzetméteres óriásplakátoknál jóval kisebb, legfeljebb 9 négyzetméteres reklámfelületű reklámhordozón lehet közterületen reklámozni;
  • csak olyan területen vagy épületen lehet valamilyen köztéri reklámot is kitenni, ami köztulajdonban van, vagyis az összes magánépületről és magántelekről le kell szedni a plakátokat;
  • hirdetőoszlopokon egyáltalán nem lehet reklámozni, csak közművelődési célú hirdetőoszlopon közművelődési témákban, vagyis kiállítást és színházi előadást lehet hirdetni ilyeneken, céget, pártot nem (majd azért még kiderül később, hogy mondjuk egy kormányzati kampány a közművelődést szolgálja-e, vagy sem).
  • A közművelődési célú hirdetőoszlopokon kívül nem lehet reklámokat ragasztani.
  • A kihirdetéstől, tehát április 28-tól számolva 30 napon belül már csak az új szabályozásnak megfelelő reklámhordozókat lehet kitenni, 2020 végéig pedig minden, nem megfelelő reklámhordozót le kell szerelnie a cégeknek.
  • Arról, hogy melyik cég tehet majd ki reklámhordozót, az önkormányzatoknak kell a jövőben dönteniük.

Mindez azt jelenti, hogy mihelyst lejárnak a szerződések a plakátcégek és a plakátnak helyt adó magánszemély vagy önkormányzat között, már szerelhetik is le a plakátokat, hogy aztán ne rakhassanak a helyére újat, csak ha az önkormányzatnak szimpatikusak, és ha vettek vagy fejlesztettek olyan reklámhordozókat, amelyek megfelelnek az előírásoknak.

Hirdetés

A fő célpont alighanem a valaha a Fidesz gazdasági hátországát menedzselő, de aztán Orbánnal összevesző és a kormánnyal szembeforduló Simicska Lajos tulajdonában lévő Mahir és Publimont cégek lehetnek. A hirdetőoszlopokat betiltó rendelkezés például gyakorlatilag csak a Mahirre vonatkozik, mert ehhez a céghez tartoznak azok az oszlopok, amiket a Fidesz már így vagy úgy, de már a nagy Simicska–Orbán-szakítás óta szeretett volna leszerelni a budapesti utcákról, de eddig sehogy sem sikerült.

A rendelet amúgy szinte egy az egyben átemeli azokat az ötleteket, amelyek egy tavaly októberben kiszivárgott kormányzati előterjesztésben szerepeltek. Akkor a kormány kis magyarázkodás után, tapasztalván az iparág képviselőinek heves tiltakozását, látszólag kihátrált a tervéből. Akkor még a szakmával is elindult egy egyeztetési folyamat.

Rossz és még rosszabb

A rendelettel viszont az összes magyarországi plakátcég nagyon rosszul jár, nem csak Simicska Lajos két érdekeltsége. Vannak cégek, amelyek kicsit kevésbé jönnek majd ki rosszul az egészből, míg másokra szinte biztosan a bedőlés vár. Az egyik cég, amelyik relatíve kevésbé jár rosszul, mint az összes többi, az az ország piacvezető köztéri reklámcége, a francia tulajdonú JCDecaux. Bár mint a legtöbb órásplakáttal bíró cégnek, a JCDecaux-nak fájni fog, hogy ezeket mind le kell majd szerelnie a következő két és fél évben, a kormányrendelet két kitételéből is viszonylag jól jön ki a cég:

  • egyrészt ennek a cégnek van a legtöbb reklámfelületként használható utcabútora az országban, Budapest busz- és villamosmegállóiban már például mind a JCD reklámhordozói vannak;
  • másrészt iparági forrásaink szerint a JCD-nek más piacokon már vannak olyan óriásplakátjai, amelyek megfelelnek az új előírásokat, vagyis kisebb a reklámfelületük, mint 9 négyzetméter és nem ragasztani kell rájuk az új plakátot, hanem egy üveg mögött pörögnek a reklámok, mint a villamosmegállókban lévő Citylight-okban.

Egyelőre nem világos, hogy mi lesz a Garancsi Istvánhoz köthető ESMA Zrt. reklámjaival. Ez a cég amolyan kivételként szerepelt abban a kiszivárgott javaslatban, amelyet lényegében rendeletként most átnyomott a kormány. A korábbi javaslatban még külön benne volt, hogy azok a villanyoszlopokra fölszerelt vagy azokról lógó reklámok, amelyeket mind az ESMA tulajdonában vannak, maradhatnak ott, ahol vannak. A jelenlegi rendelet erről nem mond semmit, de nem kizárt, hogy ezeket a plakátokat utcabútornak tekintse a szabályozó. Kerestük az ESMA-t, hogy a cég értelmezése szerint mennie kell-e az oszlopreklámoknak vagy maradhatnak, de egyelőre nem kaptunk érdemi választ.

Akárhogy is, a rendelet azt jelenti, hogy a most kint lévő 36 ezer óriásplakátnak biztos mennie kell,

ami elég nagy érvágás lesz a 2015-ben 15 milliárdos bevételt hozó kültéri reklámszektornak. Ráadásul a kormány ugyan tavaly elállt a plakátpiacon a földbe döngölő törvénytől, de egy salátatörvényben elfogadta, hogy a köztéri reklámok négyzetmétere után 12 ezer forint adót kell fizetni. Ez a Magyar Reklámszövetség számításai szerint nagyjából a reklámokon megkeresett bevétel felét elviszi a cégektől, nagyjából évi 6,5 milliárd forint adót jelent az iparágnak, ami már amúgy is fizet reklámadót.

Nemzeti együtt-nem-működés

Miután a kormány plakátpiacot letaroló eredeti terve kiszivárgott, a Magyar Reklámszövetség egyrészt hevesen tiltakozott a javaslat ellen, másrészt felajánlotta, hogy a kormánnyal együttműködve kidolgoz egy olyan javaslatot, amellyel megvalósulhatnak a kormány városképvédelmi elképzelései, vagyis kevesebb lesz a köztéri plakát és így csökken a reklámzaj, de nem is lehetetleníti el teljesen a szektort.

A szövetség azt ígérte, hogy 2016 november 10-re le is rakja a kormány elé a javaslatot, aztán végül a kormány kérésére már november 4-én el is juttatták azt az Igazságügyi Minisztériumnak és a Miniszterelnökségnek. November végén a két minisztérium és a reklámszövetség egyeztetett is a javaslatcsomagról, amelyben például az szerepelt, hogy

  • csökkentik a közterületi reklámok számát
  • a kormánnyal és az önkormányzatokkal együttműködve segítenek kialakítani azokat a védett zónákat a városokban és településeken, ahol kevesebb vagy semennyi reklámnak nem kellene rontania az összképet
  • segítenek az illegális plakátok felszámolásában
  • és technológiai fejlesztéseket is vállalnak.

A kormányzat képviselői köszönték szépen a javaslatot, azt mondták, nagyon pozitív volt a találkozó, majd abban maradtak a Reklámszövetséggel, hogy véleményezik a javaslatot. Ez után erről többet nem hallott senki.

Jött viszont decemberben a már emlegetett plakátadó és a településkép védelméről szóló törvény, amelyben már benne volt, hogy valamikor rendelettel rendezik, hogy pontosan hogyan is lehet majd reklámozni közterületen, de abban még nem volt túl sok konkrétum. Majd most, április végén megjött a rendelet is, amivel bezárult a kör, mert ezzel visszatért minden olyan rendelkezés, ami miatt a reklámszövetség ősszel egyáltalán felajánlotta, hogy előáll a saját javaslatával.

A plakátadóról, a településvédelmi törvényről és az azt kiegészítő rendeletről már nem kérdezte meg az iparág képviselőit a kormány. Kérdeztük az Igazságügyi Minisztériumtól és a Miniszterelnökségtől, hogy mi bajuk volt a Reklámszövetség javaslatával, hogy végül a saját tervükhöz tértek vissza, de egyelőre nem kaptunk választ.

(Borítókép: Barakonyi Szabolcs/Index)

Forrás: http://index.hu/gazdasag/2017/05/04/plakat_reklamszovetseg_rendelet/

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Elképesztő fordulat a bérlakások piacán: megállt a díjak emelkedése?

Úgy tűnik, hogy a legélénkebb bérlakáspiaccal rendelkező nagyvárosokban tetőztek a bérleti díjak. Legalábbis erre utal, …