2019. szeptember 16., hétfőMa Enikő napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 299,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
2019.09.16. Enikő Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 299,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Törvénysértőnek tartja a Kúria, hogy egy bíró az uniós bíróságon vizsgáltatná meg a függetlenségét

Hirdetés

Törvénysértőnek tartja a Kúria, hogy egy bíró az uniós bíróságon vizsgáltatná meg a függetlenségét

Mindenben alaposnak találta, így elfogadta a Kúria a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványát a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) végzésével szemben, amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál egy büntető ügyben. Polt Péter személyesen lépett azért, hogy megakadályozza, hogy a luxemburgi bíróság vizsgálódjon a magyar igazságszolgáltatás háza táján, a legfelsőbb bírói fórum pedig, úgy tűnik, segítő kezet nyújtott most neki ebben. A Kúria nyilvános ülésen határozott, méghozzá úgy, hogy abból lényegében az következhet:

magyar bírók ne, de legalábbis ne nagyon forduljanak az uniós bírósághoz, főként ne a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelezve.

Hirdetés

Noha vélhetően nem egy súlyos nemzetközi jogsértés lenne a cél, de a kúriai “iránymutatás” pszichológiai visszatartó hatását emelték ki bíró forrásaink, amikor a Kúria döntését magyarázták. A legfelsőbb bírói fórum ugyan csak jogegységi határozattal szabhatná meg kötelező érvénnyel azt, hogy a bíróknak mely jogszabályokat kell, vagy nem kell figyelembe venniük döntéshozataluk során, és hogyan járjanak el, ilyet Polt Péter indítványára, egy folyamatban lévő eljárásban most nem hozhattak.

A Kúriának arra sincs jogosítványa, hogy megszabja, mely kérdések tartoznak az Európai Uniós Bíróságának hatáskörébe, hiszen az ügyek befogadhatóságáról a luxemburgi testületnek magának kell dönteni. Így kérdéses, a Kúria mostani döntésével eléri-e célját a konkrét ügyben, hiszen az Európai Unió Bírósága még nem határozott.

Július közepén  számoltunk be  arról, hogy a luxemburgi Európai Unió Bíróságához fordult a PKKB csoportvezető bírája egy külföldi állampolgár ellen indult büntetőper “farvizén”.  Vasvári Csaba bíró felfüggesztette a büntetőügyet azért, hogy az Európai Unió bírósága meg tudja vizsgálni:

ÖSSZEFÉRNEK-E AZ EURÓPAI JOGGAL A MAGYAR BÍRÓSÁGI RENDSZER RÉGÓTA ISMERT VISSZÁSSÁGAI.

Vasvári szerint ugyanis felmerült annak a lehetősége, hogy ha a konkrét ügyben, vagy akár más eljárásban érintett külföldi állampolgárral szemben elmarasztaló ítéletet hozna Magyarországon, az elítélt utána joggal fordulhatna mindenféle nemzetközi jogorvoslati fórumokhoz, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségén esett csorbát, avagy csorbákat kifogásolva.

ENNEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI INDÍTVÁNYT TERJESZTETT ELŐ AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK, AMelyBEN A TÖBBI KÖZÖTT AZ IS A KÉRDÉS, HOGY ÖSSZEEGYEZTETHETŐ-E AZ UNIÓS JOGGAL HANDÓ TÜNDE, AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL (OBH) ELNÖKÉNEK TÚLHATALMA.

A konkrét eljárás lőszerrel való visszaélés gyanújával indult egy külföldi, svéd állampolgár ellen, az ügyészség ugyanakkor “csak” pénzbüntetést, nem pedig elzárást indítványozott az ügyben. Vasvári határozata nem is az alapügy miatt vált érdekessé, hanem azért, mert a külföldi állampolgár védője arra tett indítványt, hogy az eljáró PKKB függessze fel a pert és forduljon az Európai Bírósághoz. Vasvári bíró ennek eleget téve azt kérte az uniós bíróságtól, hogy az vizsgálja meg:

  1. A terhelt anyanyelv-használati joga a magyarországi eljárásban az uniós jognak megfelelően biztosított-e, ha Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelően képzett tolmács, vagy egyáltalán nincs ilyen.
  2. Összeegyeztethető-e az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, hogy a magyar bírósági igazgatási vezető, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes, nem pedig határozott idejű megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem ellenőriz, hagy jóvá. Így egyetlen magyar vagy külföldi állampolgár sem lehet biztos abban, hogy pere befolyásmentesen kerül egy adott bíróhoz, amivel sérülhet a tisztességes eljáráshoz való, szintén uniós és európai szinten védett joga is.
  3. A magyar bírók 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, amit kizárólag az igazgatási vezetők diszkrecionális jogkörében lévő jutalmazási rendszer ellensúlyoz. Ez utóbbi felveti a kérdést, biztosítja-e a magyar igazságszolgáltatás az uniós jogban előírt bírói függetlenséghez szükséges feltételeket, azaz azt, hogy jutalommal se lehessen befolyásolni az ítélethozatalt.

Azt is megírtuk viszont, hogy Polt Péter szerint Vasvári nem is kérdezhetett volna ilyeneket. A vádhatóság vezetője ezért a Kúriához fordult, indítványa szerint legalábbis az uniós alapszerződés szerint az EU bíróságának előzetes döntés meghozatalára csak a szerződések értelmezése és az uniós intézmények, szervek, vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése kérdésében van […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2019/09/11/kuria_polt_peter_biroi_fuggetlenseg_vasvari_eu/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Halálos baleset történt az 57-es főúton

Egy személy a helyszínen életét vesztette, amikor egy kocsi letért az útról, egy fának ütközött, majd …