2018. november 13., keddMa Szilvia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 322,00 Ft | USD: 287,00 Ft | CHF: 284,00 Ft
2018.11.13. Szilvia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 322,00 Ft | USD: 287,00 Ft | CHF: 284,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Sem látni, sem büntetni nem akarja az átlagos magyar a hajléktalant

Hirdetés

Sem látni, sem büntetni nem akarja az átlagos magyar a hajléktalant

A magyarok szerint nem kell büntetni a hajléktalanságot, legalábbis a válaszadók jelentős többsége (70 százaléka) nagyon nem ért egyet a kriminalizálással. A magyarok közel kétharmada szerint a hajléktalan emberek nem bűnözők, hanem elesettek, segítségre szorulnak, derül ki az Index megbízásából készült felmérésből.

Módszertan

A felmérés 1000 fős országos reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült november első hetében, a maximális hibanagyság +/- 3 százalékos. A Závecz Research rendszeresen készít telefonos közvélemény-kutatásokat az Index megbízásából.

A hatályos jogszabályok a magyarok többségi véleményével ugyanakkor ellentétesek, ugyanis október 15. óta a korábbinál szigorúbban büntetendő az utcai hajléktalanság, vagy ahogy jogi nyelven nevezik, az életvitelszerűen közterületen tartózkodás. Ezért a szabálysértésért három figyelmeztetés után őrizetbe vétel, majd közérdekű munka vagy elzárás is járhat, sőt, a hajléktalan emberek cuccait is megsemmisíthetik. Az ORFK adatai szerint eddig országszerte 231 esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést a rendőrség, és nyolc embert vettek őrizetbe, hogy szabálysértési előkészítő eljárás indulhasson ellenük. Egyelőre senkit nem zártak börtönbe.

Hirdetés

Közvélemény-kutatásunk szerint a magyarok elméleti síkon nagyon nem értenek egyet az új jogszabály tartalmával, és a többség (55 százalék) azt gondolja, hogy a közterületi, életvitelszerű hajléktalansággal ugyan kezdeni kellett már valamit, de szerintük túl embertelen, amit a kormány kitalált.

A magyarok viszonyulása a hajléktalanság kérdéséhez erősen ambivalens. Az adatokból úgy tűnik, habár vannak a hajléktalanság társadalmi jelenségével kapcsolatban érzékeny, elfogadó hozzáállású magyarok (például a megkérdezettek 62 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy “mindenki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy hajléktalanná válhat”, és azzal is, hogy “a hajléktalan emberek nem bűnözők, hanem elesettek, segítségre szorulnak”, viszont mindössze 11 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy “a hajléktalan kizárólag maga tehet arról, hogy hajléktalan”. Az is kiderült viszont, hogy 

többen vannak azok, akik valamilyen okból nem szeretik látni a hajléktalan embereket.

A Menhely Alapítvány és a Medián 2013-as felmérésében 2 százalék volt azoknak az aránya, akik szerint a hajléktalanságot inkább büntetni kell, most 3. Akkor az emberek pártszimpátiája még nem befolyásolta lényegesen az erről alkotott véleményüket. Mostanra ez változott, friss kutatásunk szerint az alapfokú végzettségű és

A FIDESZ-SZAVAZÓ MAGYAROK A TÖBBIEKNÉL ELUTASÍTÓBBAK A HAJLÉKTALANOKKAL SZEMBEN.

A 2013-as Medián-felmérésben a magyarok 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van az ismerősei, rokonai, családtagjai közül valaki, aki hajléktalan. Vagyis körülbelül 600 ezer embernek egészen közvetlen tapasztalatai voltak erről az állapotról, és ez 2018-ban is ugyanígy van: a friss felmérés szerint is 7 százaléknak van az ismerősei, rokonai, családtagjai között hajléktalanok. Ugyanakkor érdekes módon éppen ők azok, akik kevésbé elfogadóak.

A Fidesz-kormány az új jogszabállyal jól ráérzett a magyarok véleményére, amikor a budapesti belvárosból eltávolíttatta a hajléktalan embereket.

A magyarok 56 százaléka ugyanis egyetért azzal az állítással, hogy “A hajléktalan emberek ne legyenek szem előtt (az utcán, aluljárókban) a belvárosban.”, és mindössze 19 százaléknyi magyar van, aki elutasítja ezt. 

Ha másképp tesszük fel ugyanezt a kérdést, kiderül, hogy a hajléktalan emberek látványa a magyarok 35 százalékát zavarja, a nőket, a felsőfokú végzettségűeket és a budapestieket az átlagosnál jobban. További 26 százalékot nem zavar a hajléktalanok látványa, a maradék 38-at “közepesen”. 

Mi lenne a megoldás?

A magyarok a célzott munkaprogramokban és a hajléktalanszállók fejlesztésében látják a megoldást (91% szerint olyan programok kellenének, amik kifejezetten hajléktalanoknak segítenek munkát találni, 82% szerint pedig több férőhely kellene a szállókon), sőt, egyetértenek azzal is, hogy a hajléktalanszállók nyugodt, emberhez méltó életet biztosítanak a hajléktalan embereknek (80% egyetért).

Ezzel a véleménnyel jócskán szemben állnak az átlagos hajléktalan emberek véleményével, akik gyakran nem szeretnek bemenni a hajléktalanszállókra, mert 

  • borzasztó sok ember van ott,
  • nem tudják elzárni a cuccaikat, így simán ellophatják azokat,
  • állítják, hogy betegségeket, élősködőket kapnak ott el,
  • semmilyen privát szférájuk sincs ott.

A felmerülő lehetőségek közül a magyarok leginkább azokat utasítják el, amelyeket a hajléktalan-ellátásban dolgozó szakemberek jónak tartanak: például hogy olcsó állami/önkormányzati bérlakásokat építsenek a hajléktalan embereknek vagy megkaphassanak már meglévő, de üres állami/önkormányzati bérlakásokat.

(Borítókép: Huszti István / Index)

Forrás:
https://index.hu/belfold/2018/11/08/zavar_minket_a_hajlektalanok_latvanya/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Menedékjogot kért Magyarországon a börtönre ítélt volt macedón miniszterelnök

Menedékjogot kért Magyarországon a börtönre ítélt volt macedón miniszterelnök

Budapesten bujkál és menedékjogot kér Magyarországon a volt macedón miniszterelnök, vette észre Nikola Gruevszki ezt …