2020. augusztus 13., csütörtökMa Ipoly napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 344,00 Ft | USD: 291,00 Ft | CHF: 320,00 Ft
2020.08.13. Ipoly Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 344,00 Ft | USD: 291,00 Ft | CHF: 320,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Orbán elkezdte a bírók ellen hangolni a közvéleményt

Orbán elkezdte a bírók ellen hangolni a közvéleményt

Három bírói ítéletről, illetve az ítélkezést érintő témában nyilatkozott Orbán Viktor múlt csütörtökön, aligha előkészítés nélkül. Az „Orbáninfón” elhangzottak sokakban emberi jogi aggályokat – például rasszizmus vádját – vetettek fel. Ám a megelőző hetek kormányzati retorikájába illesztve a kormányfő mondataiból sokkal inkább egy újabb, a független bírói ítélkezést kétségbe vonó, a bírókat gyilkosok, vagy éppen sorozat-bűnelkövetők pártjára állító, és így a társadalmi igazságérzettel szembefordító kormányzati kommunikációs stratégia rajzolódik ki.

Túl azon, hogy mi a jogi helyzet, meg mi a gazdasági helyzet, az nagyon fontos, hogy minél kevesebb olyan ügy legyen, ami sérti az emberek igazságérzetét

– mondta az éves sajtótájékoztatóján Orbán Viktor bírósági ítéleteket firtató kérdésekre. Ilyenek voltak a Szeviép-ügyben a feltételezett bírói összeférhetetlenségről szóló, továbbá a győri gyermekgyilkosságban, illetve a gyöngyöspatai szegregációs ügyekben született bírósági ítéleteket érintő újságírói érdeklődés.

Orbán a szegedi bíróság szervezetét érintő, jelenleg bírósági igazgatási vizsgálat alatt álló esetleges bírói összeférhetetlenséggel kapcsolatban kijelentette, hogy a kormánynak nincs dolga azzal. Azt is mondta azonban, ha felmerül a korrupció, akkor a hatóságoknak el kell végezniük a munkájukat.

2020-01-09T121220Z 453611364 RC2CCE9HRBII RTRMADP 3 HUNGARY-ORBA

Fotó: Tamas Kaszas / Reuters

Azt azért hozzátette: reméli, hogy ha történt bűncselekmény, a rendőrség és az ügyészség nyomoz majd. A kormányfő örülne, ha magyar igazságszolgáltatás feje felől eltűnne a korrupció vádja, és kiderülne, hogy ez nem igaz, vagy ha igen, akkor elszigetelt esetről van szó. A kormányfő szerint ugyanis

az igazságszolgáltatásba vetett bizalom nagy érték egy demokráciában, és eddig ebben nem álltunk rosszul.

Ezután – újabb kérdésekre – mégis azzal állt elő, hogy szerinte két olyan ügy van most, amelyek miatt az emberek igazságérzete sebet kapott. És a kormányfő válaszaiból így az derült ki, mégis úgy látja, a kormánynak igenis dolga van az igazságszolgáltatással, elsősorban a bíróságokkal.

Az igazságszolgáltató az igazságszolgáltatással szemben

Én nem vagyok gyöngyöspatai, de ha az lennék, megkérdezném, hogyan lehet, hogy a velem egy faluban élő, etnikailag meghatározó csoport tagjai nagy összeget kapnak mindenféle munka nélkül, én meg itt keccsölök egész nap, nem tudom, hány órát, napot vagy évet kell dolgoznom ezért. Hogy is van ez? Az így gondolkodóknak igazuk van. (…) Én nem tudom, hogy most pontosan mit kell tenni, de hogy ez nem maradhat így, az bizonyos

hangzott el. Orbán szerint az egész ügy “nincsen jól”, kezdve attól, hogy ebben az országban mi minősül egyáltalán szegregációnak, és hogy ezért kiket és miért ítélhetnek el. Szerinte a szegregáció fogalma körül belpolitikai csatározások vannak, “az unió repüléséről nem is beszélve“. Azt is mondta, a felzárkóztatás és a szegregáció fogalmainak összekeverése hozott létre politikailag igazságtalan helyzetet, és noha egyelőre nem tudja, mit kell tenni, de az biztos, hogy tenni kell valamit.

Tehát szerintem a gyöngyöspataiaknak igazságot kell szolgáltatnunk.

A kormányfő szavainak előzménye, hogy a Debreceni Ítélőtábla (miután egy másik perben jogerős ítélet mondta ki az etnikai alapú szegregáció megtörténtét), tavaly szeptemberben jogerősen úgy döntött, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában az elkülönített oktatás gyakorlata sértette a felperes (roma) diákok jogait, akiknek ezért (évenkénti és személyenkénti bontásban) összesen közel százmillió forint kártérítést kell fizetni.

A kormányfő előfutáraként Horváth László, a választókerületért felelős fideszes parlamenti képviselő már a megelőző hétvégén arról posztolt, hogy az ítéletet a Kúria is jóváhagyta, az egész valójában a “Soros-hálózat” öncélú pénzszerző akciója, és mivel a kártérítés összegéből 80 milliót az évente 40 millió forintból gazdálkodó falunak (Gyöngyöspata 2013 óta város – a szerk.) kell állnia, “a roma családok közé dobott milliók” romba döntik Gyöngyöspatát, ismét kiélezve az etnikai feszültséget.

Csakhogy a Kúria közölte: nincs is jogerős döntés az ügyekben, így a kártérítéssel riogatni még korai. Orbán ennek ellenére Gyöngyöspata körzetének fideszes országgyűlési képviselőjével konzultált, napokkal később is teljesen figyelmen kívül hagyta a Kúria tájékoztatását, így kormányfőként egy folyamatban lévő ügybe szólt bele, ráadásul valamiféle “igazságszolgáltatást” is előrevetített.

Mindez bírók és jogászok szerint a konkrét perben sakk-matt helyzetbe hozza a Kúrián eljáró bírói tanácsot: ha változtatnak a jogerős ítéleten annak ellenére, hogy nem történt eljárási hiba az alsóbb fokú bíróságokon, az éppen úgy megkérdőjelezi a magyar bírók független ítélkezését, mint az, ha a kormányoldal – és nyilván a kormányhoz közel álló sajtó – rosszallása ellenére fenntartják a döntést. Azt, amelyet a miniszterelnök már szinte előrebocsátott: nem fog kifizetni az általa irányított kormány.

Gyöngyöspata látképe a falu határából

Gyöngyöspata látképe a falu határából

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

És így ez már nemcsak a konkrét esetet és ügyet érinti, hanem azt, hogy a kormány tiszteletben tartja-e a magyar bíróságok, egy független hatalmi ág döntéseit, és végrehajtja-e azokat. Mert noha sokak érzékenységét – így vagy úgy – sérti a konkrét eset, Orbán kijelentése aligha az érintettekről, az érintetteknek, akár a gyöngyöspataiaknak (cigányoknak és nem cigányoknak) szólt, mint inkább arról, hogy

úgy tűnik, a kormány felhatalmazva érzi magát arra, hogy egy neki nem tetsző bírósági döntés esetén közvetlenül beavatkozzon az igazságszolgáltatás folyamatába.

Nem elfeledendő ugyanakkor, hogy a bíróság megállapította, hogy Gyöngyöspatán a jogellenes elkülönítéssel megsértették az érintett gyerekek egyenlő bánásmódhoz való jogát, ami egy személyhez fűződő jog, méghozzá az Orbánék által megszövegezett és elfogadott alaptörvény is előírja. De nem itt van a legnagyobb ellentmondás.

Jog a jogszabállyal szemben

Ha valaki szándékosan más ember életére tört, azt nem lehet hamarabb kiengedni a börtönből, mint amennyi büntetést kiszabtak rá. Ki rövidíti ezt le, milyen alapon?

– ezt a győri gyermekgyilkosság ügyéről mondta a kormányfő a sajtótájékoztatóján. Ez a felvetése is elő volt készítve, több hete köztudott, hogy az Igazságügyi Minisztérium tavasszal kezdeményezi a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását. Varga Judit igazságügyi miniszter elhíresült Facebook-videójában jelentette be ezt, miután “összegezte” a győri kettős gyermekgyilkosságról készült jelentése megállapításait.

Közölte például, elsőként a Kúria elnökénél kezdeményezte az élet elleni bűncselekmények ítélkezési gyakorlatának áttekintését, de a Btk.-t is módosítják majd. A jelentésről, valamint a győri tragédia körülményeiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben, Varga Judit pedig már azt is bejelentette, hogy februárban benyújtják az idevágó javaslatukat az Országgyűlésnek.

Varga Judit az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó a bírák és ügyészek illetményét rendező módosító javaslatról tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2019. november 20-án.

Varga Judit az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó a bírák és ügyészek illetményét rendező módosító javaslatról tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2019. november 20-án.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Ugyanakkor Vargát megelőzően decemberben már Gulyás Gergely is azt mondta: súlyos hibának tartja a feltételes szabadságra bocsátást a szándékos emberölés esetében, és elfogadhatatlanul gyengének az alapfokú eljárásban hozott ítélet a győri gyerekgyilkos ügyében. Hozzátette:

a szigorú büntetőpolitika hiába jelenik meg a törvényekben, ha azokat a bírók nem érvényesítik. A Kúria felelőssége, hogy kellően szigorú ítéletek szülessenek, mert ma a bírák túlzottan enyhe ítéleteket szabnak ki.

Valójában a magyar büntetőjog szigorúnak számít Európában, de sokkal inkább a kormány retorikájában, mint betű szerint. Ezúttal ugyanis a két jogász miniszter, sőt, a szintén jogász végzettségű Orbán Viktor feledkezett meg arról, hogy éppen a Fidesz-KDNP könnyítette meg az akár erőszakos bűnelkövetők szabadlábra kerülését, méghozzá úgy, hogy a törvény alapján a bírónak a büntetés mértékét illetően maradt joga önállóan eldönteni, míg a szabadon bocsátást a jogszabályban bírói mérlegelés nélkül határozták meg.

Miközben ugyanis a Fidesz utolsó, 2010-es programja még azt írta:

a jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma

– ezzel szemben már 2014-ben <a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2020/01/14/orban_birosagok_btk_modositas_karteritesek_bv_gyor_gyongyospata/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

A Fidelitas és az IKSZ sem írta alá a belarusz erőszakot elítélő nyilatkozatot

Az Európai Néppárt ifjúsági szervezete, a YEPP (Youth of the European People’s Party) közleményben ítélte …