2019. szeptember 16., hétfőMa Enikő napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 299,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
2019.09.16. Enikő Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 299,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Bonyolultabb a vártnál a Hableány-nyomozás

Hirdetés

Bonyolultabb a vártnál a Hableány-nyomozás

A nyomozás tart, a szakértők dolgoznak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pedig hárít, pontosabb nem is válaszol arra, hogy felülvizsgálják-e a belvárosi Duna-szakaszon érvényes hajózási szabályokat a 28 halálos áldozatot követelő tragédia után, és arra sem reagál, hogy megvizsgálják-e a nagy szállodahajókra vonatkozó előírásokat.

Az már a kiszivárgott szakértői véleményekből is valamennyire látható, hogy miben hibázott a Viking Sigyn kapitánya, és mit rónak fel a Hableány kapitányának. A hvg.hu korábban több részletet közölt az egyesített szakértői véleményből, melynek végén a szakemberek elméleti tanácsokat adnak, gyakorlati szempontokat viszont nem vehetnek figyelembe. 

Riasztás hang nélkül?

A Hableány áldozatainak ügyvédei az elsők között kapták meg azt a rendőrségi jelentést, melyben az állt, hogy 

a radarberendezés működőképes volt, az AIS-rendszer folyamatos közelség jelzést adott, többször, amikor a Hableány termes személyhajó ötven méteren belül van. Az „alarm history” 21 óra 04 perc 03 másodperckor riasztó jelzést rögzített. 

Hirdetés

Ez alapján sokan azt a következtetést vonták le, hogy

a Viking kapitánya azért nem hallotta az AIS-rendszer riasztó jelzését, mert az minden bizonnyal le volt némítva. Annak a hangját ugyanis nem említette a rendőrségi jegyzőkönyv. 

A katasztrófa után az Index szerkesztősége is sok levelet kapott, ezeknek a segítségével jutottunk el ahhoz a hajózási műszaki szakemberhez, aki részt vett a Hableány kiemelése utáni munkálatokban és évtizedek óta foglalkozik AIS (Automatic Identification System, azaz az Automatikus Azonosító Rendszer) rendszerek telepítésével és javításával. A férfi – akinek a nevét kérésére nem közöljük – az Indexnek arról beszélt, hogy az olyan hajókon, mint amilyen a Viking Sigyn is, a kormányállásban három monitor van egymás mellett: két radar és az úgynevezett AIS rendszer térképes megjelenítése. „Az AIS rendszer viszont nem ad hangot, ahogy közelségjelzést sem. A térképes megjelenítők alkalmasak lehetnek erre, de csak és kizárólag a tengeren”. Amelyiken van ilyen térképes megjelenítő, azt általában a radar monitorjai mögé teszik. Merthogy a kapitánynak a radar képernyőjén kell látnia a hajókat, magyarázza a szakember.

Egy radaron soha nem olyan képet látunk, mint mondjuk egy fényképen, csupán foltokat. Nem véletlenül kell ebből is vizsgázni a hajóvezetőknek.

A szakértői vélemény szerint a Viking kapitánya viszont hibásan mérte fel a helyzetet. Az adott körülmények – a másik hajó sebessége és iránya – között nem előzhetett volna, és „a vészhelyzetet az ő vezetéstechnikája okozta”. Jurij C. sem a veszélyhelyzetet, sem az ütközést nem érzékelte, holott a radaron látnia kellett volna, hogy a másik hajó is a kijelölt hídnyílás felé tart.

A rendőrség által kiadott videófelvétel egyik képkockája az ütközésről

A rendőrség által kiadott videófelvétel egyik képkockája az ütközésről

Fotó: Police.hu

A szakértői vélemény tartalmazza azt a radarképet is, amit Jurij C. berendezése mutatott. A felvételen gyakorlatilag egymást érik a pontok. Az ukrán kapitány eddig egyszer tett vallomást, akkor amikor a baleset után tanúként hallgatták meg a rendőrök. Ezt a vallomását tartotta fenn aztán gyanúsítotti kihallgatásán is, amiből egyébként a szakértői vélemény is idéz, majd reflektál arra.

A balesetben érintett hajót egy darabig láttam. Jobb oldalról előzött meg minket. A hajó engem jobbról előzött és gyorsabb volt nálam, de a sebességéről nem tudok pontosan nyilatkozni. Az általam vezetett hajó a Margit hídtól kb. 200 méterre volt, amikor észleltem, hogy jobbról elkezdett előzni a kishajó. 

Jurij C. ezután arról beszélt, hogy a kormányállás fülkéje 8,5 méterre van a vízszinttől, de a baleset idején az egy méterrel le volt engedve, a szék miatt pedig további egy méterrel lejjebb ült, vagyis számítása szerint a baleset idején 

6,5 méterre volt a vízszinttől.

Arra a szakértői vélemény viszont egyáltalán nem tért ki, befolyásolhatták-e, és ha igen, hogyan a Viking kapitányának holtterét a különböző szinten álló kormányállások. A látási viszonyokról csupán a Hableány kapitányának esetében esett szó. Megállapították, hogy „a Hableány kormányállásából a körkilátást részben a kémény, valamint a felső fedélzeten elhelyezett ponyva korlátozta”. Hozzátették azt is, hogy a Hableány kapitánya sem érzékelhette feltehetően azt sem, amikor a Viking Sigyn hablemeze elérte a Hableány farát. Az is kiderült, hogy a magyar kapitány nem adott veszélyhelyzetre figyelmeztető öt hangjelzést. Erre utal egyébként a Viking kapitányának vallomása is. 

Rádión nem jelezte senki, hogy előzni fognak. A radar pedig nem mutatta, mivel a radar úgy működik, hogy ha nagyon közel van a hajó, azt nem mutatja.

A szakértői vélemény kitért arra is, hogy a Hableány kapitánya sem érzékelte a veszélyhelyzetet és a hajózási szakember szerint, ha a magyar kapitány látta volna közeledni a Vikinget, „nem kürtölget, hanem elmegy a fenébe a parti nyílás felé”. Ahogy ő fogalmaz, ebben az esetben sem feltétlenül a szabályokat kell nézni. „Használjuk a józan paraszti eszünket. Ha elmegyek egy rollerral egy kamion mellett, akkor is beleszédülök, még ha nem is történik semmi. A menetszél egyszerűen elvisz.”

A hajónapló és a matróz

Ebben a szakértői véleményben szerepel az is, hogy

„a Hableány az esemény idején és helyén az egy fő matróz hiánya miatt nem volt alkalmas a hajózásra”. 

A szakértők egyébként azt is hozzáteszik, hogy az egy fő matróz hiányát a hajóvezetőjének kellett volna jeleznie az üzembentartó, vagyis a Panorama Deck Kft. felé. A cég jogi képviselői azonban vitatják ezt az állítást. Ők ugyanis a vonatkozó rendeletet úgy értelmezik, hogy a plusz matróz jelenléte utasszámhoz kötött, márpedig – mint mondják – a hajón soha nem utazott 60 személynél több. Sógor Zsolt és Borbély Zoltán a Panorama Deck jogi képviselői korábban arról beszéltek, hogy

a plusz egy matróz jelenléte azt jelentette volna, hogy még egy ember életét veszíti a tragédiában.

Információnk szerint az, hogy a személyzet számát növelni kellene, egy 2017-es baleset után került be a Hableány hajónaplójába. Márpedig az számít, ami ebben szerepel, állítja az Indexnek a hajózási szakember. „Ha a hajónaplóban már a baleset előtt is szerepelt, hogy kéne még egy fő matróz, akkor a Hableány szabálytalanul közlekedett. Akkor ugyanis egyetlen utassal sem hagyhatta volna el a kikötőt”.

A Hableány roncsának kiemelése a Margit hídnál, 2019. június 11-én

A Hableány roncsának kiemelése a Margit hídnál, 2019. június 11-én

Fotó: Huszti István

A Viking Sigyn ukrán kapitányát először vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett veszélyeztetésének vétségével gyanúsították, később azonban <a href="//index.hu/belfold/2019/07/31/viking_sigyn_kapitany_letartoztatas_birosag/" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2019/09/11/hableany_viking_sigyn_kapitany_ais_rendszer/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Halálos baleset történt az 57-es főúton

Egy személy a helyszínen életét vesztette, amikor egy kocsi letért az útról, egy fának ütközött, majd …