2018. november 14., szerdaMa Aliz napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 322,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 283,00 Ft
2018.11.14. Aliz Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 322,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 283,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / 30 évig volt nyerőgépfüggő, most mentőövet dobna másoknak

Hirdetés

30 évig volt nyerőgépfüggő, most mentőövet dobna másoknak

Baranyi Gábornak hívnak, 45 éves cigány férfi vagyok. Az elmúlt 30 évemben a nyerőgép töltötte ki az életem nagy részét. Tönkretette az életemet, magánéletemet, közösségi szinten is minden módon padlóra kerültem a függés miatt. A játékszenvedélyem az oka, hogy nem is tanultam tovább, 8 általánosom van, semmilyen karriert, semmilyen eredményt nem tudok felmutatni, amit esetleg hasonló, velem egykorú férfiak vagy nők elértek. Nincsen családom, leszázalékoltak, részben a betegségem, a nyerőgépfüggés miatt

– kezd bele Baranyi Gábor nekünk egy kávézóban. Azzal keresett meg minket, hogy a fenti életnek egy pár héttel ezelőtti pillanatában rádöbbent nem csak arra, hogy neki ebből ki kell szállnia, de arra is, hogyan tudna segíteni azoknak, akik szintén a nyerőgépfüggéstől szenvednek. A dologgal megkereste a szerencsejáték felügyeletet és a minisztériumot is, és bár első hallásra apróságnak tűnhet, szerinte emberéleteket lehetne megmenteni.

A szakértők szerint egy nagyobb stratégiának lehetne hasznos kiegészítői ezek az ötletek, ám valószínűleg többre lenne szükség, egy országos stratégiára, amiben a nyerőgépeket üzemeltetők is partnerként vesznek részt.

Az Orbán-kormány 2012-ben úgy döntött, megtiltja a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, a pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban működhettek tovább. A kocsmákból így végül eltűntek a nyerőgépek, amitől jelentősen visszaesett azok száma, akik függőségüknek ellent nem állva, fizetéseket, családi pótlékokat, sőt, kölcsönöket hagytak ott a gépben. A nyerőgépezés visszaszorult a kaszinókba ugyan, ám egy tavalyi kutatás szerint még így is százezer fölötti azoknak a száma, akik játékfüggők, azt pedig szinte lehetetlen leválasztani, hogy ezek közül mennyien használják a nyerőgépeket, és rajtuk keresztül, a családtagokat is beleszámítva mennyien lehetnek érintettek a függés miatt.

Hirdetés

A szerencsejáték felügyeletnél van egy lehetőség, amivel kitiltathatják magukat a segítséget kérők a kaszinókból, Gábor egy átjátszott éjszaka után érezte, hogy meg kell lépnie: kitöltötte a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot, ráadásul a legszigorúbb intézkedést kérte, az online játéktermek, és a kártyatermek sem engedhetik be. De ott nem engedte el a dolgot, hogy magán segített, tovább gondolkodott. Jogszabályoknak nézett utána, kutatásokat nézett át, ötletelt, és levelekkel bombázta a szerencsejáték felügyeletet.

Még ma is emlékszem a hétévesen hallott nyerőgép hangjára

Az ELTE tanszékvezetője egy kutatásban hívta fel a figyelmet arra – a kutatásról és eredményéről az Abcúg számolt be korábban -, hogy az egészségügyi világszervezet mentális betegségként tartja számon a nyerőgépfüggést. Azt állítva, hogy a nyerőgépfüggés a szerhasználati addikcióval azonos szintű.

Gondoljanak bele, lássák maguk előtt a Hős utcai zombi drogosokat, és tegyenek egy egyenlőségjelet a nyerőgépfüggőségben szenvedőkkel. Nincs mese, ebből nem lehet szabadulni, az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez gyógyíthatatlan. Tünetmentességet lehet elérni, de az is egy nagyon kemény munka, föl kell építeni a személyiségét a szenvedélybetegnek, ha abbahagyta a nyerőgépezést, rulettezést, kaszinózást

– mondja Gábor. Szerinte a legtöbbnek még egy kaparós sorsjegyet sem szabad lekaparnia, mert visszaesik. “Én ezt bizonyíthatom, háromszor kitöltöttem lottót, és ugyanolyan életérzés töltött el, mint amikor játszottam, ugyanolyan negatív, frusztrált életérzés volt bennem. Remegő kéz, az ember semmi másra nem tud gondolni” – mondja. Aztán elmesélte, hogyan “vonódott be”.

Amikor gyerek voltam, simán be lehetett menni a kocsmába 18 év alatt. Engem már 7 éves koromban elkapott a gépszíj. Gyöngyöspatán laktunk, ott egy kocsma volt a faluban, és a falunak a kocsmájában elhelyeztek egy rulettgépet. És mivel a kocsmában árulták a fagyit is, én 7 évesen odajártam fagyizni, és a színek, a rulettgép színe, a színváltozások, a hangok, az effektek rabul ejtettek. Ahogy kidobta a nyereménynél az aprópénzt alul, csörögtek az aprópénzek és hétévesként nekem egy csodavilág volt. Képes voltam órákig nézni a felnőtteket, ahogy játszanak

– meséli. Azt mondja, ugyanezt váltja ki az emberből tíz vagy húsz év után is:

“Tegnap is azzal ébredtem, hogy a nyerőgép hangjait hallom az elmémben. Azzal ébredtem, hogy a kaszinóban vagyok a gép hangjait, effektjeit hallom, és az alapján pontosan tudom, hol tartok a játékban. Hiába a harminc év, megmarad.

“Ma is emlékszem a hétéves koromban hallott rulettgép hangjára. Mélyen belém ivódott”

– mondja. 

A játékfüggőséggel foglalkozó szervezetek elérhetőségeit itt találja, az ELTE játékfüggőknek szóló segélyvonalát a 06 (1) 411–6778 telefonszámon érheti el, a Névtelen Szerencsejátékosok közösségét pedig itt találja (és ezen a telefonszámon érhetőek el: +36-20-462-8304).

Valamivel több mint 30 évvel később pedig a szerencsejáték felügyeleténél találja magát, ahogy az önkorlátozó nyilatkozatot írja alá. Miután kijött onnan, és ránézett egy cigarettásdobozra – amin rakta van a veszélyre figyelmeztetés, és a segítség elérhetősége is -, arra gondolt, ez a mentőöv neki a kaszinóban nem volt meg.  “A cigarettafüggő tehát amikor kezébe veszi a függősége tárgyát, azonnal szembesül a prevencióval. Míg a kaszinóban vannak ugyan plakátok elhelyezve, de éppen azokon a tárgyakon, ami maga a függőség eszköze, nincsen” – mondja.

A plakátok ráadásul mintha ott sem lettek volna: amikor egy nyerőgépfüggő bemegy a kaszinóba, és leül a géphez, megszűnik a külvilág. Ezért három ötlete is támadt:

  • Magyarország minden kaszinójának minden egyes nyerőgépére minden rulettasztalára és kártyaasztalára el kell helyezni egy prevenciós matricát, amin az alapvető információ ki van írva, hogy ha segítséget kér egy függő, akkor hová fordulhat. 
  • A nyerőgépek menüjében is helyezzék el a prevenciós tájékoztatást. A gépen, ahol ki lehet választani a játékot, ott is legyen egy játékosvédelmi tájékoztatót, ami már hosszabb is lehet.
  • A harmadik pedig egy speciális játékosvédelmi szigorítás: Minden kaszinóban éjjel-nappal szól a zene, ami elnyomja az időérzéket, ezért egy vagy két óránként kötelező jelleggel tájékoztassák a hangszórókon a nyerőgépfüggőket. Hogy a játék függőséget okozhat, és ha gond van, hová tudnak fordulni.

Az elsőre, a matricára azt mondja Gábor, hogy felesleges apróságnak tűnhet, és nagy valószínűséggel a játék megkezdésekor nem is nagyon tud hatása lenni, de a játék után, egy-egy kisebb-nagyobb veszteség után, míg összeszedi a dolgait a játékos, ott lesz előtte a lehetőség. A figyelmeztetés, az emlékeztető, annak veszteség után lehet igazán hatása. A második is azért jó, mert már játék kiválasztásánál sem tudja elkerülni a figyelme. A hangos bemondással pedig egyrészt játék közben is találkozik vele, illetve alkalmanként távozóban is. 

Amíg esélyem van arra, hogy akár csak 100 forintot is nyerjek, addig kizárja az ember agya a külvilágot. De abban a pillanatban, hogy veszítettem, és szedelődzködöm, ott lesz a matrica az orrom előtt. És hallani fogom a hangszóróban a preventív tájékoztatást. És ez fog bennem dolgozni. Ez egy életmentő intézkedés lehet. Lehet, hogy csak félév múlva, de nagyobb valószínűséggel fordul az illető szakemberhez, vagy megy el kitölteni az önkorlátozó nyilatkozatot

– mondja Gábor, aki szerint a nyerőgépfüggőség egy betegség, márpedig Magyarország alaptörvényében is benne van, hogy minden embernek joga van a testi lelki egészséghez. A jelenlegi szabályozás nem elég, nem tudja megfelelő módon gondolkodásra késztetni az embereket, a kaszinónak pedig nem érdeke.

“De itt magyar emberekről beszélünk, akik az egzisztenciájukat eljátsszák, nem tudnak maguktól szabadulni ettől, segíteni kell neki”

Gábor szerint az addikció erősebb a lelkiismeretnél, és hiába tapasztalta meg százszor, hogy elvesztette a pénzét, vagy mások a pénzüket, mégis visszament újra és újra.

Nem vagyok Soros-ügynök, nem vagyok bukott baloldali politikus, én 30 éve ezzel kelek, ezzel fekszem. Azt kérem Orbántól, és a kormánytól, segítsenek a beteg embereken és szigorítsanak a hatályos játékvédelmi szabályokon, törvényeken. Ehhez elég egy kormányhatározat

– mondja, ha már maga a miniszterelnök is félkarú rablóknak nevezte ezeket a nyerőgépeket a parlamentben. A szerencsejáték felügyeletet és a minisztériumot is megkereste az ötletével, több levelet is küldött. A felügyelet minden levelére válaszolt, de azt mindig tisztázták, hogy ők felügyeleti szervként nem jogalkotók, így ők is csak továbbítani tudják a minisztérium felé.

A cikkben fentebb már linkelt ELTE-kutatás, a téma, és Gábor ötlete miatt megkerestük az akkori kutatást vezető Demetrovics Zsoltot, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékéknek vezetőjét. 

Demetrovicsék a kutatás alatt azt tapasztalták meg, hogy miközben a Szerencsejáték Zrt. érezhetően komolyan veszi a játékosvédelmet, a kaszinóvilág jellemzően ignorálja azt. Ami azért különösen problémás, mert a függőségi szempontból veszélyesebb játékok a kaszinókhoz köthetők.

A kaszinók zárt világa

Szerinte Magyarországon az az igazi probléma, hogy a kaszinózás nagyon stigmatizált irányba ment, így a kaszinók nagyon védik a játékosaikat. A stigmatizáló jellegből kifolyólag pedig viszonylag kevesebben járnak, viszont annál többet költenek. És ebben a zárt világban az az érdekük, hogy ezt a kevesebb, de sokat költő réteget megtartsák, pedig Demetrovics szerint mindenkinek az lenne a hosszú távú érdeke, hogy valóban játékká tegye a kaszinózást, miközben a betegeket kiszűrik.

Hogy mennyire nyitottak jelenleg a kaszinóvilágban bármilyen kommunikációra, azt saját tapasztalatával igyekezett bemutatni: amikor a kutatást végezték, többszöri megkeresésre sem sikerült kaszinótulajdonossal, valódi főnökkel beszélnie, titkárnőknek tudott csak üzeneteket hagyni. A kutatás kérdezőbiztosait pedig azon túl, hogy nem engedték be a kaszinókba, még a közterületről is elhajtották a biztonsági emberek, amikor kaszinóba tartó, vagy onnan kilépőket szerettek volna anonim módon kérdezni.

Magyarországon a kaszinózás nem egy széles körben elfogadott szórakozási forma, amikor az ember mozi helyett odamegy, hanem ciki kijönni egy kaszinó ajtaján, ettől az egész egy zártabb rendszer lesz, ez viszont oda vezet, hogy aki üzemelteti, az arról, hogy függőség, hallani sem akar.

Az olvasónk konkrét ötleteire is rákérdeztünk. Demetrovics elmondta, arra van számos példa a világban, Amerikában és Európában, hogy a kaszinók figyelmeztetik a vendégeket valamilyen formában, hogy ez egy veszélyes dolog. A plakátokon túl van, hogy bizonyos idő elteltével figyelmeztetik a játékost, vagy a játékos eleve beállíthat magának egy keretet, akár havit, és nem lépheti túl, nem költhet többet. De van példa kaszinói önkorlátozásra is, például, hogy nem nonstop, vagy nem hajnalig van nyitva, hanem korábban zár.

Demetrovics szerint önmagában egyébként jogi szabályozással nem lehet megoldani ezt a problémát, szemléletváltásra lenne szükség. És egy stratégiának természetesen lehetnek ilyen konkrét elemei, mint amit olvasónk is írt, de önmagában nem feltétlenül működnének, legalábbis nem olyan hatásfokkal, mintha egy rendszer részei lennének. “Amíg stigmatizált a kaszinózás, amíg azt mondom, rossz dolog a kaszinó, addig nem fognak kijönni a fényre, és nem mondják el, nem vállalják fel, hogy problémák merülhetnek fel a játékkal kapcsolatosan”. Ennyiben hasonló jelenség, mint a drog: amíg stigmatizáljuk, addig az iskolák letagadják, hogy náluk probléma lenne, miközben minden iskolában jelen van.

A kaszinóknak tehát fel kellene vállalniuk, hogy bizony veszélyes is tud lenni a játékfüggőség, és akkor talán tennének is azért, hogy kiszűrhetőek legyenek azok, akik függők. De ehhez csökkenteni kell a stigmatizációt. Fontos az is, hogy ez nem egy morális probléma, nem alapvetően rossz emberekről van szó, hanem betegekről. És bár természetesen el lehet ítélni morálisan a következményeket, ezek az emberek alapvetően segítségre szorulnak, és ebben a szellemben is kellene foglalkozni velük. Ennek, teszi hozzá Demetrovics, lehetnek a fent említett konkrét eszközei, kiegészítői is, de önmagában ilyen szabályozások nem fogják megoldani a problémát szerinte.

“Tisztán a jogszabályi megoldások nem szoktak működni, minden résztvevőnek fel kellene ismerni, hogyan lehet érdeke ezt kezelni”

– mondja. De ahogy alkoholstratégiája nincs az országnak, és a drogstratégia is inkább konfliktusok, mint konszenzus keretében született, úgy szerencsejáték-stratégiája sincs, pedig fontos lenne, véli.

A professzor szerint egyébként nagy hiba volt, hogy a nyerőgépek eltüntetésekor, és a kaszinók létrehozásakor nem csináltatott kutatásokat a kormány, amelyekből meg lehetett volna nézni, hogy annak milyen hatása volt azokra, akiket például függőségben érintettek. Hogy csökkent-e a függők száma, hogy akiktől elvették vidéken a nyerőgépeket, azok helyette futni kezdtek, vagy inkább az alkohol, vagy az online játékok felé fordultak. 

“Lehet, hogy nem indulnak el Borsodból kaszinózni, de ez egy betegség, azt pedig jogszabályok nem szoktak meggyógyítani”

Gábor többször is levelezett a szerencsejáték-felügyelettel, és azon túl, hogy továbbították ötleteit a minisztériumnak, válaszoltak is.

Minden belépő erős addikciós hatásnak van kitéve

Egyik levelükben például leírták, hogy miként osztják kategóriákba a játékosokat. Ez körülbelül úgy néz ki, hogy első csoport, akik védett személyek, nem mehetnek a kaszinóba, például mert kiskorúak, a második kategória, akiket enyhén veszélyeztetettként aposztrofál a felügyelet, ők azok, akik eldönthetik maguktól, hogy korlátozzák-e magukat hivatalosan is, és van a harmadik csoport, akik viszont szórakozni, kikapcsolódni mennek a kaszinókba. 

Ebből Gábor szerint nagyon úgy tűnik, hogy aki magától nem ismeri fel a függőségét, és nem kér magára korlátozást, arra a felügyelet sima szórakozni vágyókként tekint, miközben éppen ebben a kategóriában vannak a durva függők, akiknek az általa elküldött módokon találkozniuk kellene a figyelmeztetéssel.

Nem tudhatjuk,hogy a kaszinókba belépők közül ki a függő,és ki nem az. Az viszont világos, hogy a belépők közül kivétel nélkül mindenki erős addikciós hatásnak van kitéve. Fiatalok, idősek, tanultak és tanulatlanok egyaránt

– mondja, és ismét a cigarettát hozta példaként: mindenki találkozik a prevenciós figyelmeztetéssel, az is, aki cigifüggő, és az is, aki először veszi a kezébe. Ez a kaszinókba járó játékgépesekkel viszont nincs így, miközben köztük ugyanúgy vannak függők.

Gábor még az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának is írt, onnan egyelőre nem érkezett válasz.

Forrás:
https://index.hu/belfold/2018/10/27/30_evig_volt_nyerogepfuggo_most_kitalalta_a_mentoovet_masoknak/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Szél Bernadettet a Jobbik és a DK állította meg gender-ügyben

Az LMP-ből nemrég távozó Szél Bernadett és Szabó Szabolcs az Alkotmánybírósággal akarta megvizsgáltatni a gender …